Frenreisz ma is főnöknek szólítja Zoránt (4.)

Hazánk egyik leghíresebb családjába született, zseniális testvérekkel áldotta meg a sors. Frenreisz Károly, a magyar rockzene élő legendája beszél az életéről.
Hazánk egyik leghíresebb családjába született, zseniális testvérekkel áldotta meg a sors. Frenreisz Károly, a magyar rockzene élő legendája beszél az életéről.

Milyen különös az élet: zenekarral először 16 évesen lépett fel, s éppen a Gundel étteremben. Az első igazi szárnypróbálgatásai, kihívásai azonban a Metró együttessel történt fellépések voltak.

– Másfél év kihagyással 18-tól 23 éves koromig a Metró tagja voltam. Itt kezdtünk el igazán nagy koncerteket adni, magyar zenét, szöveget írni. Zorán, Dusán, Schöck Ottó, Brunner Győző és én. A Metró arról szólt, hogy egyidősek voltunk a közönségünkkel. A Közlekedési Építő Vállalat klubja, a Metró, ahonnan a zenekar a nevét kapta, patinás hely volt, nehéz volt bejutni. Csak tagságival lehetett, még a haverokat felírni a listára is komoly feladatnak számított. A második nagylemezünk, az Egy este a Metró klubban az egyik élő koncertfelvételből ké­szült. Jó időszak volt, de egy idő után egyre inkább arra tendáltunk, hogy a magunk útját járjuk. Emlékszem, Szombathelyen játszottunk, az egyik utolsó Metró-koncerten – már tudtuk, hogy feloszlik a zenekar – éppen nyitottuk a pezsgőt, hogy ünnepeljünk, amikor a helyi rádió általános iskolás riporterei megjelentek. Felkészültek, összeírták a kérdéseiket. Az első az volt: „Mikor alakultatok és milyen célkitűzéssel?” Zorán válaszolt: „Ehelyett kérdezz mást, ez most nem aktuális”.

Már nem volt köztük összhang, mégis sikerült veszekedés nélkül szétválniuk, de a barátság azért megmaradt.

– Negyvenhat éve zenekarvezetőnek szólítom Zoránt, ha találkozunk – neveti el magát. – Új együttesben, hasonló stílusú, komoly zenészekből álló csapatban gondolkodtam. Ezt az ötletemet vetettem fel Presser Picinek a Fészek Klubban, ahol összejártunk. Tetszett neki. Csatlakozott hozzánk Barta Tamás gitáros és Laux József dobos. Így jött létre az LGT. Szupergroupnak számítottunk, a saját kategóriánkban valamennyien az év zenészei lettünk. Ekkor 24 éves voltam.

Az LGT-ben töltött időszakát a sikeres koncertek mellett a tokiói Yamaha Fesztivál és az angliai Great Western Express Festival koronázta meg. Két év után Karesz mégis kilépett a zenekarból.

© © MTI

– Nem értettem egyet a popfesztivál tematikájával, amit ráhúztak a mi műfajunkra – utal a Vígszínházban játszott Déry Tibor-műre, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabra. – A zenekar kapta a felkérést, hogy játsszon a színpadon. Úgy döntöttem, ebben nem vehetek részt, mert azzal szemen köpném magam. Mindent, ami rossz volt – rasszizmus, erőszak, kábítószer – ráhúztak ebben a darabban a rockzenére. Csupán én léptem ki, de ezen sem vesztünk össze.

(Folytatjuk.)