Fenyő Iván a nőknek: Lotyóként viselkedtek!

Kegyetlen tükröt tart sokak elé Fenyő Iván, „kurvoid”-nak nevez sok olyan, a Facebookon posztolót, akik főként a testükkel és külsejükkel akarják érvényesíteni magukat. 
Kegyetlen tükröt tart sokak elé Fenyő Iván, „kurvoid”-nak nevez sok olyan, a Facebookon posztolót, akik főként a testükkel és külsejükkel akarják érvényesíteni magukat. 

„Csücsörítetek, egyformán öltöztök, fehérneműben, egyre lengébben pózoltok, lotyóként viselkedtek, és utána meg vagytok sértődve, hogy mi van bennetek, és hogy ribiként kezelnek benneteket.”

Megdöbbentő őszinteségű értekezésben hívta fel a figyelmet az érzelem nélküli szexre Facebook-oldalán Fenyő Iván.

– A mostani írásomat az élet ihlette – magyarázza a Borsnak a színész. – Nézzenek végig a Facebookon vagy az Instagramon. Egyforma ruhában, ugyanolyan kihívó módon pózolnak. Félreértés ne essék: a férfiak szintúgy. Senkit semmi más nem érdekel, csak, hogy megkapják egymást egyetlen éjszakára, aztán mindenki megy tovább a maga útján, és közben panaszkodnak, hogy nincs senki, aki szeretné őket. Szeretetet akar koldulni mindenki, ezt kolduljuk ezzel is. Tudat alatt persze. A szex ma már sok helyütt és sokszor diszfunkcionális, állatias, elcsúszott, manipulatív, vak, stresszlevezető, lélektelen, beteg, pusztán kielégülést hajhászó, szív és tisztelet nélküli hozzáállásról szól. Ez persze az, amit én is képviseltem, tehát tudom, miről beszélek.

Honnan ez az indulat? Miért tart ilyen kegyetlen tükröt a színész a nőknek? A válasz: mert előzőleg Fenyő maga is tükörbe nézett.

– Amikor találkoztam Páger úrral, a jógamesteremmel, azt mondta: ordít rólam, hogy hajtom a nőket – meséli Fenyő.

– Én büszkén válaszoltam, hogy persze, mindet magamévá tettem, ez menő dolog! De akkor ő azt válaszolta: te nem megszerzel, hanem lealacsonyítod magad. Nem magadévá teszed őket, hanem annyira nem becsülöd se a tested, se a lelked, hogy mindenkinek odaadod magad. És rájöttem – folytatja a színész –, nem csak a nők viselkedhetnek kurvaként megfelelésből, kishitűségből, szeretethiányból, hanem azok a férfiak is, akik mindenkit lefektetnek. Lealacsonyítottam magam, amit valószínűleg önbizalomhiányból tettem. Ma már másképp élek, ettől boldogabb és elégedettebb vagyok. Nem kell már mindennap mást hazavinnem ahhoz, hogy azt gondoljam, jó helyen vagyok az életben. Azt gondolom, hogy azok az egyformára műtött nők, és lélek nélkül, skalpokat gyűjtő férfiak hasonló cipőben járnak, mint én régen. Szóval úgy dumálok, hogy tudom, min mennek keresztül, tudom, hogy belül hatalmas űr van, amit ezzel akarnak betömni, csak még ők sem veszik ezt észre. Ők szenvednek amúgy ettől a legjobban belül, és hiába kapják meg ezt vagy azt az embert vagy tárgyat, sosem elégülnek ki igazán. Nem érzik, hogy egészek, boldogok, stabilak lennének, ezért egyre csak futnak, és egyre többet, többet, egyre gyorsabban akarnak, míg végül kimerülnek, összetörnek, megbetegszenek, kiégnek, de akkor legalább végre ráéb­rednek. Csak nem kell feltétlen megvárni ezt az időpontot. Előbb is rá lehet ébredni. Jó lenne, ha ezt a tendenciát meg tud­nánk fordítani, ha a párok adni is szeretnének a szexben, erről írtam.

– Aki megfogadja a tanácsomat, annak szerintem jobb lesz az élete, aki pedig nem, az majd elgondolkodik rajta évek múlva. Vagy nem. Mindössze el szeretném mondani a saját álláspontomat, amivel remélem, hogy legalább egy pár embernek segíteni tudok.

Kapcsolódó véleménycikkünket ide kattintva olvashatja!