Feke Pál számára az apaság a főszerep - interjú

Úgy tudom, már gyerekként arról álmodozott, hogy egy nap az István, a király című rockoperában lép fel.

Bizony, kissrácként bakelitlemezen hallgattam, és nagy büszkeséggel tölt el, hogy a legnagyobb sike­rei­met ennek a rockoperának köszönhetem. Idén harmincöt éves a mű, ennek apropóján újra Istvánként állhatok színpadra közel kétszáz ze­nésszel egy nagyszabású, országos ünnepi koncertturnén, melynek budapesti állomása december 17-én, a Papp László Budapest Sportaréna lesz. Fantasztikus élmény, hogy egy időben két ilyen volumenű produkcióban léphetek fel, hiszen a Budapesti Operettszínház produkciójában Koppányt alakítom.

Mit jelent önnek István király szerepe?

Tulajdonképpen ennek köszönhetek mindent, amit a pályámon megélhetek, hiszen A társulat című műsorban nyertem el a címszerepet, de Koppány nagy kihívás számomra.

Sokan Koppányt tartják a történet rosszfiújának…

Inkább nevezzük temperamentumosnak. Én a magánéletben„istvánosabb”, nyugisabb vagyok, és nagyon fontos a humor, mivel úgy gondolom, hogy anélkül nem élet az élet. Persze vannak vehemensebb pillanataim, nagyon nem szeretem az igazságtalanságot, és ilyenkor akár határozottan vagy hangosan képes vagyok kiállni az igazamért. Az első emlékem ezzel kapcsolatban az, amikor az általános iskolában valaki hazudott nekem. Ekkor felugrottam és az egész osztály előtt elkezdtem üvöltözni az illetővel.

Foglalkoztatja az élet­kora?

Egyáltalán nem, a pályámon nagyon fiatalon már idősebb karaktereket alakítottam. Férfiként mostanra lett teljes az életem. Furcsa visszagondolni, hogy tulajdonképpen minden úgy történt, ahogy gyerekként megálmodtam a színészi karriert és azt a biztos családi hátteret.

Fordulatot vett az élete tavaly augusztusban, amikor megszületett a kislánya, Mimi.

Az apaság az igazi főszerep az életemben. A szakmai sikerek nagyon fontosak, de hogy két mosolygós szempár vár otthon esténként, az megfizethetetlen. Óriási változás volt, hiszen áthelyeződtek a hangsúlyok az életünkben a feleségemmel.

Mihez ragaszkodik Mimi nevelésében?

Nem is feltétlen a gyakorlati pillanatokhoz ragaszkodom, inkább a hagyományokhoz. Vasárnaponként szeretnék leülni egy asztalhoz a családommal, ez számomra mindennél fontosabb. Szüleimtől is egymás tiszteletét és a másik ember elfogadását tanultam, ezt szeretném továbbadni a kislányomnak is. Igyekszem mindenben társa lenni a feleségemnek, pelenkázok, fürdetek, mindent, amit kell, de Leila fantasztikus édesanya, büszke vagyok a családomra.

Akarnak-e kistestvért Miminek?

Mimi teljes mértékben kiteszi az életünket, most ő a legfontosabb.

Azért vágynak még egy babára?

Ha az élet úgy hozza, persze, de most így kerek az életünk.