Évekig élt hajléktalanként Oszter Sándor

Oszter Sándor romantikus alkat, bármilyen megpróbáltatást vállalt első szerelméért, pedig a lány – a szép pillanatok mellett – rengeteg fejfájást okozott neki. 

– Gimnazista koromban volt egy nagy szerelmem, akivel a köztünk lévő távolság miatt csak ritkán tudtunk találkozni. Én ugyanis Győrben laktam, ő pedig Sopronban. Egy szerelmes férfi előtt, amilyen jó magam is voltam, azonban nincsenek akadályok. Mindent elkövettem, hogy újra és újra láthassam – idézi fel a nem mindennapi történetet Oszter, aki az életét kockáztatva kelt útra. – Akkoriban vad időket éltünk. A vonatállomáson mindenhol katonák és rendőrök posztoltak, és mivel nekem nem volt engedélyem az utazásra, ezért hazamentem, kivágtam anyám ágya alól a hevedert, a vastag szíjakat a derekam köré tekertem, és a vonat alá kötöttem magam. 

A színész huszonegy éves korában feleségül vette a fiatal lányt. 

– Nagyon kevesen tudják, de nem Donatellával kötöttem az első házasságomat. Teljes titokban, a szüleim beleegyezése nélkül vettem nőül az első szerelmemet. Anyám mit sem sejtett az egészből, úgy értesült róla, hogy házas vagyok, hogy már nem kaptam kedvezményt a vonaton, és pechemre neki küldték ki az értesítőt. Mondanom sem kell, nem volt boldog... Szó szerint kitagadott, elküldött otthonról, azt mondta, soha többé nem léphetem át az Oszter-ház küszöbét, látni sem akar! Így történt, hogy két évre hajléktalan lettem – meséli a művész, aki a nehéz időszak alatt teljesen egyedül, önfenntartó életet élt a hegyekben.

Gallyakból, levelekből épített kunyhót, bogyókon és gyümölcsökön élt, és forrásvízben fürdött, de volt, hogy a hideg téli napokat a város utcáin vészelte át. Ha tehette, meglátogatta Sopronban élő feleségét, mígnem egy találkozás alkalmával ki nem derült, hogy nem ő az egyetlen férfi a neje életében.

– Egy évvel a válás után megkerestem anyámat, és békét kötöttünk. A családi vagyonról azonban önként lemondtam – zárja Oszter, aki öt évtizede él boldog házasságban második feleségével, Failoni Donatellával.