Elárulta MÁZS, miként jött össze, hogy nem jelent meg az előadásán

Rendhagyó osztályfőnöki órán adtak számot tudásukról a A Notre Dame-i toronyőr előadói Kero tanár úr vezetésével. A darabot a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatják be a Budapesti Operettszínház művészei.

– Mészáros, felébredt? – kérdezte Kero, mire kirobbant a nevetés. Az Operettszínház művészeti vezetője arra utalt, hogy Mészáros Árpád Zsolt, alias MÁZS – ahogy a Blikk megírta – elaludt az Operettben, ezért váltótárssal játszott a Nők az idegösszeomlás szélén című darabban az Átriumban.

– Soha nem álmos, mindig ébren van – figurázta ki magát MÁZS feltett kézzel, majd lapunknak elmesélte, mi történt vele azon a délutánon. – Jót aludtam! – tárta szét a karját MÁZS. – Itt, az Operettszínházban olyan jó a levegő, hogy elnyomja az embert az álom. Komolyra fordítva a szót, idén ez a negyedik bemutatóm csak ebben a színházban. Nagy volt a hajtás, komoly nyomás van rajtunk. Fáradt voltam, a próba után lefeküdtem a karmesteri öltözőben, mert ott nem volt senki. Abból lett a baj, hogy a karmester nem jött fel az öltözőbe, mert akkor felébresztett volna. Így csak az előadás kezdésére ébredtem fel, sajnos nem jó színházban. Szerencsére a váltótársam, Pesák Ádám ott volt, mert ő táncol a darabban. Természetesen vállalom a felelősséget a hibámért. MÁZS állítja, teljesen jól van, igaz, az utóbbi időben magas volt a vérnyomása, mert felszedett majdnem tíz kilót.

– Nem mozogtam eleget, mert eltört egy bordám. Megcsúsztam a medence partján, elfelejtettem, hogy már nem vagyok húszéves, és ráestem az oldalamra. Aztán egy forgatáson újból ráestem. Szerencsére már elkezdtem fogyni.

A darabot rendező Kero szerint ilyenek olykor előfordulnak a színházban.

– Olyanok vagyunk, mint egy család, ahol sok balhé, sok bolondság, sok boldogság fordul elő. Az a feladatunk, hogy ilyen ne legyen, ha mégis, akkor a helyén kezeljük. Fái