Csótányt evett Hevesi Tamás

Hevesi Tamást vonzza az ismeretlen, a legkülönfélébb or­szágokban megfordult már. A tapasztalatait beépíti az életébe, a konyhában például gyakran nyúl vissza az indiai és ázsiai kultúrában szerzett élményeihez.

– Imádok utazni, egész évben azért dolgozom, hogy a világnak minél több pontjára juthassak el – kezdte élménybeszámolóját Tamás. – Amikor az ember beteszi a lábát egy idegen országba, akkor merüljön el annak kultúrájában. Akármerre járok, mindig megkóstolom a helyi specialitásokat. Kam­bodzsá­ban ettem karamellizált skorpiót, pókot, szöcskét, csótányt, Ausztráliában krokodilt, Mexikóban pedig pondrót. Az utazás alapvető célja az, hogy megismerj egy idegen országot, egy idegen kultúrát, nyelvet. Engem ez mind nagyon érdekel. Bármelyik régióban jár az ember, idegen közegbe toppan, egy teljesen más világba, ahol nem az ott élő emberek fognak alkalmazkodni, hanem a mindenkori utazónak kell.

Kitartás, nyitottság, akaraterő – csak né­hány azon dol­gok kö­zül, amiket egy utazás során erősíthet magában egy ember. Tamás legfőképp az emberekhez való pozitív hozzáállását köszöni az utaknak.

– Nem szeretem a nagyvárosokat, inkább az olyan helyek fognak meg, mint például Kambodzsában az Angkorvat, azt minden embernek látnia kéne, majdnem akkora, mint Pest megye. Fantasztikus hely, a hinduizmus templomából vált a buddhizmus szent helyévé, ez más vallás esetében talán elképzelhetetlen volna. Srí Lankán ellátogattam oda, ahol Buddha egyik szemfogát őrzik. Az olyan természeti csodák is magukkal ragadnak, mint a Grand Canyon az USA-ban. Az utazásban mindig azokat az örömforrásokat keresi az ember, amiktől ő maga több lesz, amikből tanulhat, mert a későbbi életében ezeket a tapasztalatokat tudja majd hasznosítani – mondta örömmel a hangjában Hevesi Tamás.