Botrány: a Psota-díjon veszekszik a színházi szakma

A magyar színházi élet legjobbjai gyűltek össze a Psota Irénről elnevezett díj átadógálájára – számolt be tegnap a Bors a nagyszabású eseményről, amit a Madách Színházban rendeztek meg. Szép volt a gálaest, rangos szereplőkkel, ahol az első ízben odaítélt Psota-díjat Hegyi Barbara vehette át, nagy taps közepette. Ám nem Magyarországon élnénk, ha mára már nem afféle tipikus hazai botrányról kellene beszámolnunk.

Nem volt ugyanis meghívott vendég az esten annak az alapítványnak az elnöke, aki a tavaly elhunyt Psota Irén legbelső baráti köréhez tartozott, és aki jelenleg is kezeli a legendás művésznő által létrehozott Vámos László Alapítványt. Sőt csak az esemény után értesült arról, hogy egyáltalán létezik a Psota-díj.

„Nagyon jó. Nem is tudtam róla, pedig én vagyok az Irén által alapított Vámos László Alapítvány elnöke. Ezen kívül Irén nálunk játszott utoljára két főszerepet, a Három magas nő és Az öreg hölgy látogatása című darabban. Gratulálok a szervezőknek!” – írta egy Face­book-posztban Szűcs Miklós, az egykor nagy si­kereket megélt Budapesti Ka­maraszínház volt direktora.

– Fogalmam sem volt arról, hogy létrehoztak egy ilyen díjat – mondja a Borsnak a volt színházigazgató. – Senki sem beszélt velem, holott Psotával őszinte és szoros barátság fűzött minket egymáshoz, a legbelső baráti köréhez tartoztam, engem kért meg arra, hogy kezeljem az általa létrehozott Vámos László Alapítványt. Sok ki­váló művész részesült az elmúlt években a szakmai elismerésben, köztük Zsótér Sándor és Valló Péter is – tette hozzá Szűcs.

Most az a helyzet, hogy van egy Psota Irén-díj, amit Almási Éva színésznő keltett életre, és van egy Psota által létrehozott Vámos Miklós-díj, ami évek óta „haldoklik”, mert senki nem támogatja már. Szűcs Miklóstól azt kérdeztük meg, hogy nem lett volna hasznosabb a régi díjat életben tartani, mint létrehozni egy újat?

– Nem tudok erre válaszolni – mondja a volt igazgató. – A Psota-díj létrehozóitól mindenesetre nagyon illetlen dolog volt, hogy még csak meg sem hívtak, nem egyeztettek velünk.

Megkerestük Almási Éva mű­vésznőt is, hogy megkérdezzük tőle, miért volt egyszerűbb egy új díjat alapítani, semmint életben tartani a már meglévőt, de a színésznő sajnos nem reagált a megkeresésünkre.