Bochkor apját felhasználta az állambiztonsági szolgálat

Bochkor Gábor édesapja, az 1988-ban szívinfarktusban elhunyt Bochkor Jenő az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) több dossziéban is szerepel, mint aki egy Soltész fedőnevű, német diplomata elleni akcióban felhasználható lehet – írta a Pesti Srácok egy korábbi belügyminisztériumi lista alapján.

Bochkor Jenő a III/II. Csoportfőnökség korábbi információi szerint 1971-ben a Magyar Néphadsereg Vezérkarának 2. Csoportfőnökségével volt kapcsolatban – írja dr. Borvendég Zsuzsanna a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tudományos-szakmai folyóiratának 2015. évi 2. számában az Újságírók a Kádár-rendszer szolgálatában című tanulmányában. Szintén az ÁBTL tudományos kutatójának levéltári dokumentumokon alapuló tanulmánya szerint Bochkor édesapja hosszú ideig tanított a KGB fedőszerveként működő Nemzetközi Újság­író Szervezet továbbképző iskolájában, ahol elsősorban a harmadik világból verbuvált fiatal publicistákat kívántak képezni a szakma rejtelmei mellett a kommunista eszme terjesztésére és konspirált kapcsolattartásra is. Egy másik állambiztonsági iratban Bochkor Jenőt egyszerűen az állambiztonság régi operatív kapcsolatának nevezik.

Dr. Borvendég tanulmánya a Nemzetközi Újságíró Szervezet működésén keresztül azt igyekszik bizonyítani, hogy az újságírók megnyerése és felhasználása a gazdasági-politikai hatalom megszerzésének és megőrzésének biz­tosítéka is lehetett.

– A katonai felderítés iratai ugyan szinte alig kutathatók és nehezen hozzáférhetők, de az tény, hogy a sajtóhálózatuk rendkívül kiterjedt volt. Az itteni beszervezések nem is voltak annyira formálisak, ezért nem is lehetett ezeket az embereket olyan módon nyilvántartani, mint a belügyeseket. Nem is ügynököknek nevezték őket, mint a külföldieket, hanem a többi ma­gyar állampolgárságú operatív hálózati taggal együtt ők voltak a „megnyertek”. Megbízatásuk konkrét feladatra, meghatározott időre szólt, és az tény, hogy az állambiztonság megnyertként tartotta nyilván Bochkor Jenőt is – magyarázta a Borsnak a tanulmány szerzője.

Megkérdeztük Bochkor Gábort, tudott-e édesapja katonai felderítésben betöltött szerepéről.

– Fogalmam sincs, most hallok erről először. Meg vagyok döbbenve, és eléggé kételkedem is a tanulmány igazságtartalmában, bár ellenőrizni nem tudom az állításait, mert apukám 1988-ban meghalt – mondta a rádiós.

Az 1990-ig működő Nemzetközi Újságíró Szervezet közvetlenül a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának Nemzetközi Osztálya alá tartozott, és a szervezetből 1950-re a nyugati világból érkezett újságírók többsége ki is lépett. 1962 után a magyar főváros az újságíróképzésnek álcázott KGB-s tippkutatás (amikor a titkosszolgálatok meghatározott feladat teljesítésére keresnek alkalmas személyeket) fontos színhelye lett. Budapesten működött a Bochkor Jenő kapcsán már említett NÚSZ Nemzetközi Újságíró Továbbképző Központja is.