Besúgóként kezelték Psota Irént

Több, de inkább kevesebb színházi siker után, nagyjából 1957 volt az az év, amikor az ak­kor 28 éves Psota Irén filmes karrierje beindult. Ez az az év, aminek köszönhetjük, hogy valójában megismerhettük. És ez az az év is, amikor a még be sem indult karrierje gyakorlatilag majdnem véget ért: ugyanis kémként tartották számon és megfigyelték. Ugye, mondanunk sem kell, mekkora teher volt ez a szocializmus éveiben, nem csak karrierek, éle­tek mehettek rá arra, ha valakit meggyanúsítottak. Az eddig egyáltalán nem ismert nyomozást Psota ellen Koós Levente fedte fel az ügy­nökakták vizsgálata közben. Koós elsősorban a Kádár-rendszer állambiztonságának sporttal kapcsolatos történelmét kutatja, a besugnak.blog.hu szerzője véletlenül bukkant a Psota-aktára.

A nemzet színészét az 1956-os forradalom leverése után a francia hírszerzéssel hozta kapcsolatba a kommunista belügy. Gyanús volt, mert túl hamar hazajött külföldről – az alaptézis az volt, az ilyen ember csak kém lehetett. Psota 1957-ben  rövid franciaországi tartózkodás után jött haza.

„Psota Irén színésznő, aki az elsők között disszidált az októberi események után – hazatért Párizsból… Feltehető, hogy Psota Irént a francia hírszerző szervek feladattal küldték haza” – olvasható az egyik jelentésben, amit a történelemtanár Koós Levente felkutatott.

Psota még gyanúsabb lett, amikor Molnár László filmes illegálisan hazatért – szintén Párizsból. A bel­ügy szerint az is nyilvánvalónak tűnt, hogy a két filmes útja között van kapcsolat, mindkettejüket kémnek hitték.

– Főállásban történelemtanár vagyok, de tíz éve kutatom alapvetően a sporttal kapcsolatos ügynökaktákat. A Psota Irénről jelentő Meszlényi ügynök inkább sportolókról és néhány színészről jelentett, így találtam a színésznő sztorijára is, véletlenül – mesélte Koós Levente.

Psota egyébként hamar lekerült a lehetséges kémek listájáról, a színésznő kémügye váratlanul megszakadt a róla jelentő Meszlényi ügynök jelentéseiben – hiszen természetesen nem volt kém.

– Vi­szont nem sokkal hazatérése után Psotát kizárták a pártból és a politikai rendőrség sem mondott le a megfigyeléséről. A Történeti Levéltár adatbázisa szerint a nevét negyvenegy darab aktában találhatjuk meg, és nem kevesebb, mint hu­szonkét ügynök jelentéseiben olvashatunk róla – mondta a szakértő.

Karády Katalint is meggyanúsították

Természetesen nem Psota Irén volt az egyetlen gyanús elem a színészek között. Karády Katalint nem csak a hírszerzés, a magyarok többsége is kémnek gondolta. Egyrészt a férfias­nak mondott, erős alkata és a felépített imázsa miatt. Pechére pedig az 1943-as Machita című filmben egy Mata Harihoz hasonló kémnőt játszott. Ő sem volt kém, mégis 1944. április 18-án, a német megszállás után vőlegényével, Ujszászy István tábornokkal együtt letartóztatták a szövetségeseknek való kémkedés vádjával. A színésznő 1951-ben disszidált, Amerikában a szovjetek kémjének gondolták, de egész életében tagadta ezt.

Rökk Marika, operettsztár és revüprimadonna Hitler egyik kedvenc színésznője volt, Goebbels a bokáját fogdosta egy rendezvényen az asztal alatt, ám ő is gyanúba keveredett. Állítólag a szovjeteknek jelentett a második világháború előtt és alatt – élete végéig tagadott. Egyelőre feldolgozatlanul áll ügyük a levéltárban, de Koós Levente eddigi ismeretei alapján Bessenyei Ferencet, Darvas Ivánt és Jávor Pált is megfigyelte a politikai rendőrség az 1956-os forradalom leverése után.