Állandó életveszélyben volt Bud Spencer

Eddig négy generáció szívét rabolta el. Rajongunk érte, a pofonjaiért, az étvágyáért, a hihetetlenül nagy szívéért. Nincs az a fehér lovon érkező, jóképű hős, akit annyian szeretnének, mint Bud Spencert. Réz András esztéta segített megfejteni a titkát.

– Vannak olyan területei a világnak, ahol ilyen óriási népszerűségnek azért nem örvendett, például Amerikában. De Olaszországban, német nyelvterületen, Magyarországon valóban legendás. Ő a mi hősünk! – szögezi le Réz András. – Az erős kötődésünkbe belejátszik, hogy lett magyar változata, Ötvös Csöpi. Az igazságosztó nagy mackó, aki fontos, akire szükségünk van. Vannak olyan kultúrák, ahol ráharapnak, igen, ő az! Carlo Pedersoli már jelen volt a spagettiwesternekben is, de azokban nem lett ikonikus figura.

Akkor vált azzá és vonult be a filmtörténet legnagyobbjai közé, amikor olyan komikus karakterré vált, aki néha szomorkás, néha esetlen, mint a nagy burleszkhősök. Mint Pitkin, vagyis Norman Wistom az angoloknál, vagy Lui de Funes a franciáknál. Így működött Bud Spencer is. Kicsit lusta, kicsit falánk, nehezen mozdítható, de ha jó ügyről van szó, akkor rendet teremt, igazságot szolgáltat. Ez a karakter az, amit nagyon sokáig fogunk dédelgetni magunkban.

András szerint nem számít, hogy nem volt színész, mivel okos férfi volt. Jogot végzett, kiváló sportoló volt és ügyes vállalkozó.

– Carlo Pedersoli nem volt ügyefogyott. Hívták más típusú filmekbe, de egy idő után bebizonyosodott, hogy ő ez a karakter, nem vállalt mást. Belátta, hogy túl erős karakter, nem is akart kitörni, hiszen ezt szeretik a nézők. A titok az, hogy megtalálta, csiszolgatta ezt a karaktert. Ez maradt akkor is, mikor Terence Hill-lel úgynevezett cimborafilmeket készítettek. Két vezető, egymástól külső és belső jegyekben egy­aránt nagyon különböző karakter, mint Stan és Pan. Az évek múltak, de Bud Spencer megmaradt ugyanannak a jóságos, igazságtevő, nagy mackónak, ettől a világtól kicsit idegen mesehősnek.

Persze ismerünk több olyan karaktert is, akik rendszeresen megmentik a Földet, de két alapvető különbség van köztük. Az ő filmjeikben mindenütt folyik a vér, lőnek, robbantanak, és elbizonytalanodunk, hogy ki hol áll. Bud Spencer esetében mindig tudjuk, hogy a jó oldalon áll. Négy évtizeden át újabb és újabb nemzedékek nőttek fel a filmjein. Szurkolunk neki, miközben tudjuk, a világ gondjait így csak a mesében lehet megoldani. Ilyen hőst már senki sem mer teremteni. Schwarzeneggerrel is próbálták, ő is nagy marha ember, akit senki sem tud legyőzni, de az sok vérrel jár. Ezek már más idők.

Bud Spencer üzenete a gyerekek számára is világos: ez mese. Morálisan a helyén van, nem kell attól tartanod, hogy nem tudod, kinek az oldalára kell állnod. Ez a gyerekeknek és a „nagyobb gyerekeknek” is jóleső érzés. Itt egy figura, akinek vannak hibái, de az igazságot képviseli. Néha úgy forog a világ, hogy egy ilyen karakter betalál.  A fájdalom, az aggodalom idején is azt üzeni: nincs minden veszve – mondta Réz András.