Sánta László: Lakáshitelem van, nekem is jól jött volna a főnyeremény!

Talán az egyik legőszintébb, legkitartóbb személyként ismerhettük meg a Farm VIP-ban Sánta Lászlót. A színész példaértékűen állt a feladatokhoz és a csapattársaihoz is. Őszintén, szemtől szemben vállalta mindig a véleményét, éppen ezért sokan szerettük volna a döntőben látni. Sajnos azonban számára véget ért a verseny, a Borsnak elárulta, így sem érzi vesztesnek magát.

Sánta László a családjának szeretett volna bizonyítani

– Elsősorban a fiamnak akartam megmutatni, hogy egy erős férfi vagyok, vele együtt a szüleim is büszkék lehessenek rám. Tizenöt másik ember mellett is ki tudok tűnni, fel tudnak rám figyelni azokkal az értékekkel, amit képviselek. Időről időre tényleg bebizonyosodik, hogy sokkal többre képes az ember, mint amit kinéz magából. Egyébként is van bennem egy kishitűség, biztosan azért lettem színész, hogy folyton visszajelzéseket kaphassak. Viccet félretéve, ez egy olyan hely vagy buborék, ahol biztonságos keretek között nagy mértékben tudod bővíteni a határaidat – kezdte lapunknak Laci. – Emberként bemenni és annak is maradni volt a célom. Amit más háta mögött vállaltam, azt a szemükbe is megmondtam – fűzte hozzá.

Neki is jól jött volna a főnyeremény 

A Farm VIP szereplői közül sokan a győzelemre vágytak. Nincs ezzel semmi baj, ám csak egy valaki viheti haza a 14 millió forintos fődíjat. Ez most Lacinak nem sikerült.

– Sajnos nem sikerült elérnem a célom, hogy a top ötbe kerüljek. Kíváncsi lettem volna, hogy egy szimpátiaszavazáson milyen eredményt értem volna el pusztán azzal, aki vagyok. Abban sincs semmi titok, hogy nekem is nagyon jól jött volna a főnyeremény. 

– Mégis köszönöm, hogy részese lehettem a Farm VIP negyedik évadának, ahogy annak is, amilyen visszajelzéseket kaptam a stábtól, Demcsák Zsuzsától és nem utolsósorban a nézőktől. Nekem ezért már megérte, én már így is nyertem – mondta érdeklődésünkre.

Visszatért a színházba 

Minden percét élvezte a farmon töltött időből. Azonban a kisfia, Lacika hiánya nagyon megviselte érzelmileg. Hosszú időt töltöttek külön, az, hogy újra magához ölelhette gyermekét, mindenért kárpótolta.

– Egyik szemem sír, a másik nevet, mert csupán három napunk volt a hazatérésem után, hogy megpróbáljuk bepótolni a külön töltött időt. Alig tudtam fölocsúdni, máris visszamentem a második otthonomba, a Madách Színházba dolgozni. Most is gőzerővel készülünk az Aranyoskám című előadásra, januárban kerül újra színpadra. Ebben a címszerepben olyan mértékű technikai tudást lehet megvillantani, ami minden színész álma. Óriási kihívás számomra – mesélte a színész.