Ittas vezetés miatt derült ki a népszerű komikusról, hogy ADHD-ja van

Ittasan ült volán mögé és lebukott a híres angol komikus, de mindezt szerencsés fordulatnak könyvelheti el utólag. Ant McPartlin ugyanis azt állítja, ha nem történik meg ez az eset, talán sosem derül fény arra, hogy ADHD-ja, vagyis figyelemhiányos hiperaktivitás-zavara van.

Az angol tévés műsorvezető, énekes, komikus, színész még 2018-ban okozott balesetet ittasan, vérében a megengedettnek kétszerese volt az alkoholszint. Ugyan megúszta az esetet 86 ezer fontos bírsággal, de le kellett mondania a tévés megjelenéseiről egy időre, így kilépett a Declan Donnellyvel közös produkciójukból, az Ant and Decből is. Az eset kapcsán derült ki, hogy ADHD-ja van.

Ezt csak később tudtam meg. Annyira alaposan megvizsgáltak és diagnosztizáltak, hogy olyan dolgokat tudtam meg magamról, amikkel évek óta nem foglalkoztam – mondta a The Sunnak. Hozzátette, úgy véli, sok kapcsolat van az alkoholfüggőség és az ADHD között.

A CHADD szervezet szerint az ADHD-s egyének gyakran tapasztalnak szociális nehézségeket, társadalmi elutasítást és interperszonális kapcsolati problémákat figyelmetlenségük, impulzivitásuk és hiperaktivitásuk miatt.

Kapcsolat a bűnözésre való hajlamban

A BMC Psychiatry folyóiratban publikált tanulmány szerint az Egyesült Királyságban a börtönben lévő felnőtt férfiak nagyjából 24 százalékának vannak ADHD-ra utaló tünetei. Tekintettel az egyes impulzív bűnözői magatartások közötti lehetséges kapcsolatokra, néhány képviselő, például Alex Sobel munkáspárti politikus, arra törekedett, hogy kötelezővé tegyék a letartóztatott 12-20 évesek ADHD-vizsgálatát. A brit igazságügyi minisztérium szerint minden új fogvatartott az első héten három vizsgálaton esik át, amelyekből kiderül, hogy ADHD-s-e – jelentette a BBC.

A legújabb kutatások az ADHD-ről

Újabb kutatások szerint a koffein segíthet kezelni az állapot bizonyos mentális tüneteit, például tanulási és memóriazavarokat, valamint figyelemzavarokat. Mindazonáltal leszögezték, hogy a koffein nem megfelelő azon ADHD-s egyének számára, akiknek hiperaktivitással és impulzivitással küzdenek. Egyes gyógyszereket is alkalmaznak az ADHD-s személyeknél a pszichiáterek, de azoknak a megítélése és hatékonysága még mindig vitatott.

Több ADHD-s válik

A kezeletlen gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) felnőttkorban is komoly problémákat okozhat, a későbbi karrierre és az érzelmi életre egyaránt kihatással van – figyelmeztetett dr. Pulay Attila. A SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika szakorvosa hangsúlyozta, az átlagos mértékű stressz az ADHD-val küzdőknek sokkal nagyobb nehézségeket okoz, mint egy egészséges embernek. Hozzátette: esetükben két és félszeres a válások aránya. A felnőttkori ADHD a magyar lakosság 2,5 százalékát érinti, ezt epidemiológiai vizsgálatok is megerősítik, és egyre gyakrabban születik meg ez a diagnózis felnőttkorban is.

Már gyerekkorban van tünet

Nyolcvan százalékban genetikailag meghatározott, erősen öröklődő idegfejlődési zavarról van szó. A tünetek egy része általában már gyerekkortól megfigyelhető, és bár a zavar kinőhető, az esetek 50-60 százalékában a tünetek részben vagy egészben felnőttkorban is megmaradnak – hívta fel a figyelmet a szakember. Az ADHD jellemző tünetei között említette a krónikus szétszórtságot, feledékenységet, tervezési, időbeosztási és indulatkezelési problémákat, a részletek figyelmen kívül hagyását. Dr. Pulay Attila hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek önmagukban nem jelentenek betegséget, hiszen a diagnózis során egyéb kritériumokat is figyelembe kell venni. Az egyik ilyen például, hogy a tünetek legalább hat hónapon át fennálljanak és az élet több területén is nehézséget okozzanak – a munkahely mellett az otthoni környezetben és a társas kapcsolatokban is.

Gyermekkorban a figyelemhiányt sok esetben álmodozásnak vagy lustaságnak bélyegzik a szülők, illetve a pedagógusok, a hiperaktívokat pedig rendbontónak, rosszcsontnak titulálják. Utóbbit könnyebben észreveszik, de mindkét eset sok frusztrációt okoz az egyénnek – hívta fel a figyelmet a pszichiáter, hozzátéve, hogy amennyiben gyermekkorban nem kezelik a problémát – a negatív élmények miatt – a személyiségfejlődésre, későbbi karrierre, de az érzelmi életre is kihat felnőttkorban.

Születhet diagnózis felnőttként is

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján tíz éve működik Felnőtt ADHD szakambulancia, ahol jellemzően a krónikus szétszórtsággal, feledékenységgel, tervezési, időbeosztási és indulatkezelési problémákkal küzdő páciensek kivizsgálását és terápiáját végzik. Az ambuláns vizsgálatokra a háziorvos adhat beutalót, ezt követően egy személyes beszélgetésen próbálják kizárni az egyéb pszichiátriai problémákat, illetve személyiségzavart. A szakember azt tanácsolja, hogy a személyes találkozó előtt érdemes előzetesen felkészülni, átgondolni, hogy pontosan mikortól állnak fenn a tünetek. Amennyiben mód van rá, egy interjú során a szülőket is kikérdezik az illető gyermekkori tüneteiről. Vannak különböző kérdőívek, önbecslő skálák, ám a pszichiáter hangsúlyozza, ezek önmagukban nem diagnosztikusak, elengedhetetlen egy szakember véleménye is.

Szakember segíthet

A felnőttkori ADHD diagnosztizálása, korszerű kezelése és kutatása nagy jelentőséggel bír. A kezeletlen ADHD-sok körében ugyanis gyakoribb az agresszív viselkedés, az alkohol- vagy drogfogyasztás, az egyéb pszichiátriai betegség, a közlekedési kihágás, baleset, gyakori, hogy munkahelyi teljesítményük elmarad az intelligenciájuk alapján elvárható szinttől. Megfelelő gyógyszeres kezelés és pszichoterápia mellett a tipikus betegségkarrier megfordítható és tartós javulás érhető el a tünetekben.

Első körben mindig egy életmódváltást javasolnak, adott esetben a munkahelyváltás is segíthet. Ha azonban ez nem elegendő, akkor a gyógyszeres kezelés mellett létezik az ún. kognitív viselkedés terápiás tréning, ez egy 12 alkalmas készségfejlesztő csoport, ami segít megbirkózni a már meglévő figyelmi, önkontrollbeli, aktivitásbeli nehézségekkel.