Csoda, hogy nem halt meg a magyar színész: Az orvosok azt mondták, nem fogom megélni a reggelt

Évekig küzdött rendkívül súlyos betegségével egy fiatal magyar színész úgy, hogy nem is tudta pontosan, mi a baja. Amikor végül kiderült, az orvosok felkészítették: nem fogja megélni a reggelt. Valóságos csoda, de másnap nem csak felkelt, de jobban is lett.

Blahó Gergely – Deák Kristóf Az unoka című filmjének főszereplője – fiatal kora ellenére egészen drámai életutat járt. Az érettségi bankettjén jelentkeztek az első tünetek, majd a migrénes fejfájások később hallucinációkkal, emlékezetkieséssel és izomgörcsökkel egészültek ki. Volt olyan, amikor a saját szüleit sem ismerte fel. Az orvosok persze folyamatosan vizsgálódtak, mi lehet a baja, de nem jöttek rá. Az agyhártyagyulladást hamar kizárták, mondván: olyan régóta fennálnak a tünetek, hogy abba rég belehalt volna. 

Amikor azonban végül kórházba került, kiderült: valóban agyhártyagyulladása van.

Olyan rosszak voltak az eredményeim, hogy azt mondták, nem fogom megélni a reggelt. Nem adtak matematikai esélyt arra, hogy túlélem

– mesélt Blahó a drámai esetről a Blikknek, hozzátéve: úgy döntött, nem szól a szüleinek, inkább lefekszik és várja az út végét.

– Lefeküdtem, aztán a gondolataimba merülve vártam a végét. Sok minden átfutott az agyamon. Eleinte dühös voltam, hogy pont velem történik mindez, majd hálát adtam, hogy ennyi mindent átélhettem. Aztán amikor éreztem, hogy álmosodom, lehunytam a szemem és elfogadtam, hogy vége.

Másnapra azonban nem hogy nem halt meg, de csodás módon az eredményei is javulni kezdtek. Másfél hét szteroidkúra után távozhatott a kórházból az akkor 22 éves színész. Persze ezt követően rehabilitációra szorult, betegsége utóhatásait pedig a mai napig érzi.

– Újra kellett tanulnom szavakat, voltak olyan egyszerű dolgok, amelyekre egyáltalán nem emlékeztem. Sérült a memóriám, fejlesztésre szorult a szövegtanulási képességem, és a motorikus képességeimnél is akadtak hibák. Sok mindenre egyáltalán nem emlékszem az életemből. Van, ami visszajön, és mint egy eufórikus élmény, megcsap az illat vagy érzés, amit akkor éreztem, máskor úgy sem ugrik be, ha mesélik.