Nem kellett megjátszania: fájdamasan ordított a komikus a vásznon mellszőrzetének epilálásakor

Steve Carell epilálása (40 éves szűz)

Aki látta a filmet, sosem felejti el a címszereplő mellkasgyantázását. Már a látvány is könnyet csal az ember szemébe. S habár Carell remek színész, a fájdalma ezúttal valódi volt, ugyanis tényleg élesben epilálták. A profizmusát dicséri, hogy a jelenetet ugye csak egyszer lehetett leforgatni, és végül sikerült is. Az más kérdés, hogy a szőrös testű színészt utána évekig kirázta a hideg, ha gyantát látott…

Leonardo DiCaprio vére (Django elszabadul)

Tarantino filmjében a kegyetlen rabszolgatartót alakító színész a vacsorajelenetnél bedühödik Jamie Foxx és Christoph Waltz előtt és az asztalra csap, majd vérző kézzel dühöng tovább. Nos, az nem szerepelt a forgatókönyvben, hogy egy összetört üvegpohár felsérti Leo kezét, ám mivel nem állt le, tovább foroghatott a kamera. A színész kezét pedig végül össze kellett varrni.

Viggo Mortensen lábujjtörése (A Gyűrűk Ura: A két torony)

A színész ismert arról, hogy sok mindent bevállal a tökéletes alakításért. Ám amikor Aragornként a társaival elérik az ellenséges orkok táborát, de ott nem találják a hobbitokat, és mérgében belerúg egy sisakba, az ordítása és fájdalma nem is lehetne hitelesebb. Ez ugyanis nem egy sima kellék volt, hanem egy igazi vassisak, Mortensennek el is tört két lábujja. Szerencsére nem esett ki a szerepéből, így „alakítása” benne maradhatott a filmben.

Shelley Duvall sokkja (Ragyogás)

A rendező, Stanley Kubrick állítólag végig terrorizálta a színésznőt, hogy kellően riadt legyen a kulcsjeleneteknél. Figyelmeztetés nélkül változtatta meg Shelley jeleneteit, nem avatta be a részletekbe, lekezelően beszélt vele a stáb előtt, elszigetelte a többi színésztől. Nem meglepő, ha a férjét alakító Jack Nicholson őrjöngésénél, amikor baltával „kopog be” az ajtaján, olyan szívet tépően sikoltozik. A színésznő egyébként annyira kikészült, hogy csomókban hullott a ha­ja a forgatás végére.

A xenomorph felbukkanása (A nyolcadik utas: a Halál)

Ridley Scott rendező a kulcsjelenetről csak annyit közölt a színészekkel: „a lény felbukkan”. Ők pedig hiába számítottak rá, hogy a John Hurt játszotta karakter mellkasából előtör majd valami, elborzadtak a gusztustalan látványtól. Annyi művérre és belsőségre ugyanis nem számítottak az ebédlőasztalon, mint amiben részük volt. Talán ezért is olyan hatásos ez a jelenet.

Emma Watson rosszulléte (Noé)

A fiatal színésznő a rendező, Darren Aronofsky áldozata lett, aki annyira túltolta a környezetvédelmet, hogy szinte kicentizte a szereplők vízadagját. Így aztán mindenki spórolt az innivalóval, és amikor Emma egy hosszú jelenet után belekortyolt a lakókocsijában álló pohárba, a poshadt folyadéktól rosszul lett. Persze ez jól jött a következő snittnél, mivel a szereplő tényleg lázas beteg. De nem csoda, hogy Emma azóta sem dolgozott többet a direktorral…

Martin Sheen részegsége (Apokalipszis most)

Az 1979-es mozi forgatását a filmtörténet egyik legproblémásabbjának tartják, a hírek szerint a rendező, Francis Ford Coppola többször az öngyilkosság gondolatával is eljátszott menet közben…
A főszereplő, Martin Sheen súlyos alkoholproblémákkal küzdött, amit Coppolának sikerült kihasználnia az egyik leghatásosabb jelenetnél. Ebben a Willard századost alakító színész egy részeg éjszaka után másnaposan ébred, árnyékbokszol a hotelszobában, majd belevág a tükörbe, ami elvágja a kezét. Nos a remek alakítás ezúttal nem is volt alakítás, Sheen tényleg részeg volt és a saját vére folyt.

Tippi Hendren rettegése (Madarak)

Alfred Hitchcock rendező a siker érdekében mindent bevetett, a színésznői lelke csöppet sem érdekelte. Erről Tippi Hedren is meggyőződhetett, akinek azt ígérték, mechanikus madarakkal kell majd megküzdenie a filmben, ám végül élő szárnyasok támadtak rá. Vagyis a szépség arcán valódi a rémület, amikor a gyilkos madarakkal hadakozik. Cary Grant állítólag azt mondta később Hedrennek: „Te vagy a legbátrabb nő, akit valaha láttam”.