Boros Csaba: Cipő halála után nem mertem énekelni

Bódi László, azaz Cipő halálával a Republic egy darabkája is odaveszett, noha mára a hamvaiból feltámadt zenekar sorra tölti meg a legnagyobb koncerthelyszíneket.

Boros Csaba, a Republic alapítótagja tudta, hogy nagy felelősséget vállal azzal, hogy Cipő halála után énekesként barátja helyébe lép, most mégis úgy érzi, minden nehézség ellenére megérte, hisz 2020-ban olyan nagy nevekkel ünneplik a banda jubileumát, mint Bródy János vagy Nagy Feró.

– Cipő 2013-ban bekövetkezett halálával mindent újra kellett terveznünk. Mindenkit nagyon megviselt az elvesztése. Tanácstalanok és elkeseredettek voltunk, mert nemcsak egy fantasztikus, legendás énekest kellett eltemetnünk, hanem egy jó barátot is, akinek méltóképpen szerettük volna őrizni az emlékét – meséli lapunknak a Republic énekese, Boros Csaba.

– Úgy éreztem, hogy teljesen magamra maradtam, és azzal, hogy frontemberként a zenekar élére álltam, egy nagyon magas küszöböt kellett átlépnem, amivel nehezen küzdöttem meg. Ez egy érzékeny téma, amivel az elmúlt közel hét évben minden egyes nap szembe kellett néznem. Cipőt 1986 óta ismertem, 23 évig játszottunk együtt, nem csoda, hogy mindenkinek meg akartam felelni. Egy évembe telt, hogy megtaláljam a saját hangomat, addig szinte énekelni sem mertem. Úgy éreztem, nincs hozzá jogom. Az Engedj közelebb című dalt több mint másfél évig nem is énekeltem, mert nem volt hozzá merszem. Az egyik koncertünkön azonban addig-addig provokált az első sorból egy nő, hogy énekeljem el, hogy úgy éreztem, ez az én pillanatom, most vagy soha – emlékszik vissza a frontember, aki akkor és ott úgy érezte, sikerült ledöntenie magában a falakat.

– Onnantól kezdve megengedtem magamnak, hogy elénekeljem, noha ma is van két dal, amit nem tudok, és nem is akarok előadni, mert az csak és kizárólag Cipőt illeti meg. A koncertjeinken az első számunk, a 67-es úton mindig az övé, ahogyan az utolsó is, a Kutyák ugatása – ecseteli Csaba, aki a zenekar többi tagjával együtt őszinte tiszteletet érez a néhai frontember iránt, és Cipő emlékét nem nyereségvágyból őrzik.

– A Rebublic nem egy Cipő em­lékzenekar, és nem is akarunk az lenni. A koncerteken nem azért emlékezünk meg róla, hogy rajta keresztül érvényesüljünk, noha a halála után sokan elfordultak a zenekartól. A rajongók egy része örökre eltemette magában a Re­publicot, mások évek múltán tértek vissza a koncertekre, s rengetegen vannak, akik már csak az új bandát ismerik. Számtalan fiatal van, akik a régi Republicot már nem is hallották, de ez így normális, hiszen az idő múlik, és mi sem leszünk fiatalabbak.

A zenekar nagy erőkkel készül a jövő évi Papp László Budapest Sportaréna-beli jubileumi kon­certre.

– Jövő év március 14-én a Papp László Budapest Sportarénában ünnepeljük  a zenekar harmincadik évfordulóját, amelyen Bródy János, Nagy Feró, a Bagossy Brothers Company és a Kávészünet is a tiszteletét teszi. Utóbbi a vendégzenekarunk lesz. Nagyon készülünk rá, bár őszintén bevallom, borzasztó nehéz 2–2,5 órába belesűríteni harminc évet. Igyekszünk mindenkinek a kedvére tenni, de ez szinte lehetetlenség, mert mindig lesznek olyan dalok, amelyekről a koncert időtartama miatt kénytelenek vagyunk lemondani. De egy biztos, felcsendülnek majd a régi nagy slágerek is, illetve a novemberben megjelent új albumunk, a Magyar­a­zűrben valamennyi dala is – mondja az énekes, aki Cipő özvegyét, Zsuzsát és ikerlányaikat, Petrát és Rékát is elhívta a koncertre, ahogyan a néhai frontember halála után a zenekarból kilépő egykori gitárost is, Tóth Zoltánt, ám eddig ő egy megkeresésnek sem tett eleget. Boros Csabáék remélik, ezúttal másképp lesz, és az eredeti fel­állásban ünnepelhetik a jubileumot.