Feledy Péter: Déri János halála megpecsételte az Ablak sorsát

Közel két évtizeden keresztül ültette nézők millióit a  tévékészülék elé  az Ablak című, „hivatalos” alcíme szerint  közéleti szolgáltatóműsor. Az 1981-ben indult Ablak eleinte minden második, később minden pénteken jelentkezett. A műsor sikerét kiváló szakemberek garantálták, elég csak Wisinger Istvánt, Horvát Jánost, Király Zoltánt, Dombóvári Gábort, Nagy Györgyöt, Déri Jánost, Kovalik Károlyt, Bálint Györgyöt, Feledy Pétert említenünk.

– Honfitársaink között a civil kurázsit, a polgári öntudatot próbáltuk ébresztgetni: merjenek vitatkozni, ellentmondani. Sok esetben áttételesen politikaközeli témákat dolgoztunk fel, szimbolikus körítéssel, olyan módon, hogy egyértelműen voltunk kétértelműek. Ebből meglehetősen sok esetben támadtak konfliktusaink – nosztalgiázik velünk Feledy Péter, a műsor korábbi műsorvezetője, szerkesztője.

Szükségünk is van Feledy emlékezetére, mert finoman szólva is szegényes az internet tudástára az Ablakról. Nincs Wikipedia-szócikke sem, és alig néhány videó érhető el a több száz adás közül.

– A díszletet, amely egy szerkesztőséget próbált megjeleníteni, Horváth Ádám találta ki. A cím Kovalik Károly ötlete volt. Az előkészületek során az alapítók meglátogatták az éppen kórházban fekvő Kovalikot, és a műsor címe is szóba került. Ő sétálgatott a szobában, majd a fejéhez kapott: legyen Ablak! Azon ki lehet kinézni, benézni, kinyitni, becsukni, a szellőztetéshez nélkülözhetetlen, és néha be is törhet. Az Ablak élő, nem zakós, nyakkendős műsor volt. Adásmenete és nem forgatókönyve volt. Ez lehetőséget adott az improvizálásra – mondja Feledy, majd folytatja. – Sokat számított Déri János és Nagy György fanyar, pikírt, esetenként kemény humora. 

Feledy azt mondja, szerinte a műsor az 1980-as években, valamint a rendszerváltozás utáni egy-két évben élte fénykorát, majd az adásidő változtatásával, valamint Déri János halálával és más kulcsemberek távozásával megpecsételődött a sorsa. Végül 2000-ben szűnt meg. A közszolgálati televízió még megpróbálta újraéleszteni, de az új műsor már csak a nevében hasonlított ikonikus elődjére. Az az Ablak örökre bezárult, amelyben az összeszokott, pro­fi tévésekből álló stáb leoltot­ta maga mögött a stúdiólámpákat.

– Napjaink megmondóembere, Puzsér Róbert a Kádár-korszak egyik legkártékonyabb műsorának minősítette az Ablakot. Számomra ez annyit jelent, hogy sem a műsort, sem az 1980-as évek Magyarországát nem ismeri – zárja a beszélgetést Feledy.

Vérbeli szolgáltatóműsor volt

Az Ablak témái és azok feldolgozási módjai rendkívül változatosak voltak. 

A mindennapi élet kisebb-nagyobb konfliktusaira próbált megoldásokat kínálni, kiemelten fontosnak tartotta a vidéki Magyarország bonyolult helyzetének, konfliktusainak bemutatását, különböző – jogi, kertészeti, egészségügyi, meteorológiai – szolgáltatásokkal kiegészítve. A kitaláló csapat tagjai között olyan neveket találunk, mint Horváth Ádám rendező, Kovalik Károly műsorvezető, Peták István és Sárközi Erika szerkesztő.