Emilio olasznak véli magát

– Emil teljesen olasz! Váltig állítja, hogy ő az – fogja a fejét az egyébként angyali türelmű Tina.

– Olyan a mentalitása, temperamentuma, divatőrülete, és az, ahogy az olasz ételeket szereti. Mindig mondom neki: fiam, te nem vagy olasz! Ezt nem közölte veled senki? Se apád, se anyád? Fiam, sajnálom, hogy tőlem kell megtudnod, de mi romák vagyunk!

Emil persze fittyet hány rá, mit beszél az asszonya. Ő hiszi, hogy tipikus olasz, ehhez nem fér kétség. Ebben megingathatatlan. Pláne most, hogy a nyaralásuk alatt elmentek Olaszországba is, San Remóba, ahol pizzázott, spagettizett, élvezte az ottani mediterrán élet minden pillanatát.

– De persze mi így szeretjük – folytatja Bangó Margit unokája. – Azt nem tagadom, hogy mi pont olyanok vagyunk, mint egy olasz család. Hangosak, folyton beszélünk, vitatkozunk és szeretjük egymást. Az is tény, hogy Emil imádja a divatot. De attól még nem kell azt hinnie, hogy olasz. Mindig megkérdezem tőle, hogy ki volt az, aki ezt mondta neked? Apád? Anyád? Ő nevetve válaszolja, hogy mindenki! Az apósomnak már elpanaszoltam, hogy a fia beteg, képzelődik. Mire csak annyit mondott:

– Persze hogy olasz! A VIII. kerületi Diószegi utcában született, ott nőtt fel, akkor azt nyugodtan hívhatja Olaszországnak.