Zoltán: Már 30 éve meg kellett volna halnom!

Nap mint nap meg kell küzdenie az élettel a 35 éves miskolci Mészáros Zoltán Istvánnak. A kerekesszékes férfi számos súlyos betegségéből egy is elég okot adna a borúra, ám ő mindezek ellenére is rendkívül kitartó.

– Veseelégtelenség, nyitott gerinc, csontritkulás, izomsorvadás, pánikrohamok – csak néhány dolog, ami így rögtön eszembe jut – kezdi a borzasztó betegségeinek felsorolását. – Az orvosok azt mondták, hogy már harminc éve meg kellett volna halnom, de még mindig itt vagyok – folytatja derűsen Zoltán.

Zoltán imádja az állatokat, szeret utazni, és segítség nélkül közlekedik kerekesszékével © Csík Dániel

– Tízéves voltam, amikor egy orvosi műhiba miatt a járást segítő botokat tolószékre kellett cserélnem. Volt már infarktusom, jelenleg heti négyszer járok kezelésekre, októberben pedig hasi dialízis miatt újra megoperálnak. A pánikbetegségem már tíz éve teszi pokollá az életemet. Sokan azt hiszik, hogy jó kedélyű vagyok, de nem látják, hogy mennyit bőgök éjszakánként – mondta a Borsnak a szabadidejében állatmentéssel foglalkozó férfi.

Ha mindez nem lenne elég, a mozgássérült férfi életében tavaly újabb szörnyűség történt, ugyanis egy betegség miatt elvesztette a mindössze húszéves testvérét. Mindettől idegösszeomlást kapott, majd az úgynevezett borderline szindróma is kialakult nála.

Szabadidejében állatmentéssel foglalkozik

– Az egészet csak nehezíti, hogy a családom sem áll mellettem. Apám rendszeresen azzal fenyeget, hogy lekapcsolja az áramot, ha nem fizetem ki a számla egy részét. Ezt már többször meg is tette, így még a kerekesszéket sem tudtam tölteni – kesergett. A rengeteg betegsége ellenére most mégsem ez foglalkoztatja most. Leginkább azon aggódik, hogy télen legyen mivel fűtenie. Erre azonban nem sok pénze van, így bármilyen segítséget szívesen elfogad.