VV Fanni édesanyja: Sosem lesz sírja a lányomnak

Hogy vannak, hogy telnek a napjaik?

Egy hatalmas, tátongó űrrel a lelkünkben a férjem, a kisfiam, a nagylányom és én is tesszük a dolgunkat, éljük a hétköznapjainkat. A történteket nem lehet feldolgozni, de muszáj tovább élni. Nem tudunk mást tenni, mint hogy összetartunk. De életem végégig cipelem a fájdalmat, a hiányt, és bár dolgozom, minden percben ott jár Fanni a fejemben. Örökre az én kicsi lányom marad. 

Honnan merít erőt a nehéz pillanatokban? 

Érzem, hogy valahonnan kapom az erőt, mert nem tudnék mindennap felkelni, és elvégezni a dolgomat. Szinte biztos vagyok benne, hogy Fanni küldi, és szinte hallom, ahogy mondja: „Anya, nyugi!” Sokszor álmodom is vele, de nem tudom, pontosan miben higgyek, hiszen a túl­világról még senki sem jött vissza, hogy elmesélje, mi van ott. 

Az a hír járta, hogy elköltöznek a martonvásári házból a fájó emlékek elől. 

Ez nem igaz. Nem megyünk el innen, és nem fogjuk eladni a házat. Fanni szobája is úgy van még, ahogy ő hagyta. 

Egy kis emlékhely lett? 

Valami olyasmi, de még nem gondolkoztam rajta, hogy mi lesz a szobával. Síremlék azonban nincs és nem is lesz, se temetőben, se máshol. Hülyeségnek tartanám, hogy kijárjak egy helyre, ahol ő nincs is ott. 

Lassan lezárják az ügyet, reménykedik valamilyen eredményben?

Csak türelmesen várok, mást nem tudok tenni. Jó ideje nincs semmi információm a nyomozásról, a fejleményekről. Bár egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a gyanúsított felelős a lányommal történ­tekért, nem akarok találkoz­-
ni vele. 

A tárgyalásra sem fog elmenni? 

Kizárt! Nem akarom látni a gyanúsított kaján mosolyát! Soha a büdös életben nem akarok ránézni! Régebben, meggondolatlanul talán mondtam olyat, hogy a szemébe akarok nézni, de most már tiszta fejjel, józan ésszel azt mondom: soha az életben nem szeretném látni. Lehet, hogy telnek a hónapok, az évek, és egyre kevésbé mutatom ki a fájdalmamat, de csak én tu­dom, mi zajlik bennem, ott legbelül. Annak a rengeteg embernek, aki velünk érez, mindent nagyon köszönök.