Vörösiszap-per: Kolontár háborog és retteg

Tudja, mit mondtam annak idején, amikor az iszapot vakartuk a házak oldaláról? Hogy ezért az egészért majd ki lesz a felelős? Az időjárás. És ez nagyjából így is lett. Felháborító! – fakadt ki feldúltan egy kolontári férfi a Borsnak a vörösiszap-tragédia nyomán hozott bírósági döntésről. Csütörtök reggel a Veszprémi Törvényszék ugyanis egytől egyig felmentette első fokon a tizenöt vádlottat, az ajkai iszaptározót irányító Mal Zrt. vezetőit és alkalmazottait.

Kódolva volt a baj

Magyarország történetének legnagyobb ökológiai katasztrófája történt 2010. október 4-én, amikor a tározó gátja átszakadt, Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyt elöntötte a vörös, maró zagy: tízen haltak meg, köztük egy kisgyermek. – Évek óta többször szivárgott a gát, kódolva volt, hogy baj lesz. Az egészet eleve a falu fölé építették – mondja egy idős asszony.

A Bors által megszólaltatott kolontáriak mindegyikét felháborította, hogy nem találtak felelőst. Féltek azonban az arcukat adni, mint egyikük fogalmazott: tudták, hogy végül kimossák őket.

Még több halott

A helyiek arról beszélnek, a gátszakadás óta egyre több a súlyos tüdőbeteg a faluban, a katasztrófa óta még tízen haltak meg valamilyen tüdőbetegségben. – Nézze, pontosan tudjuk mindenkiről, aki már eltávozott, hogy miért halt meg. Csak az elmúlt évben négy embert temettünk el tüdőrák miatt – teszi hozzá a falu szélén élő, egyre erősebb asztmával küzdő 81 éves asszony. – Az ismert toxikológus  beszélt róla, hogy ez a négyféle nehézfém, ami anyagban van, milyen súlyos tünetekhez vezet – mondta az idős nő, aki lemondott a kártérítésről, nem akart perre menni.

Minden szabályos

A Veszprémi Törvényszék indoklása szerint a halált előidéző gondatlan közveszély­okozás – amely miatt a vádlottak egy része, így a Mal Zrt.-t vezető B. Zoltán is bíróság elé állt – valójában „altalaj eredetű stabilitásvesztés” miatt következett be. Szabó Györgyi bíró szerint magánszemélyként nem követtek el bűncselekményt.

– A katasztrófát nem lehetett előre látni, az üzem szabályosan működött, és a vörös­iszapot tároló kazettának még nagyobb terhelést is el kellett volna bírnia – védekezett az utolsó szó jogán B. Zoltán.
A magyar államnak 72 millió forintjába került a bírósági eljárás, amit az elmúlt négy évben kétszer kezdtek elölről.