Városi legenda – Magyar feltaláló műve Zeppelin léghajója

A mindenki által ismert merev vázas léghajótípus a német hadimérnökről, az éppen 180 éve született Ferdinand von Zeppelinről kapta a nevét. A legenda szerint nem sokon múlt azonban, hogy Schwarznak nevezzék el a XX. század első felét meghódító léghajókat.

Schwarz volt az úttörő

A keszthelyi születésű technikus Schwarz Dávid az 1880-as években már dolgozott a szerkezet alapjain.

Úgy tervezte, hogy a hagyományos ballonszövetnél ellenállóbb anyag helyett alumíniumot fog használni. Ám akkoriban ez az anyag még túl új volt ahhoz, hogy bármelyik cég vállalni tudta volna a megmunkálását. Az Osztrák–Magyar Mo­narchia hadügyminisztere le­söpörte az asztalról a tervet. Schwarz ezután Szentpétervárra uta­zott, de hiába keresett támogatókat, két év alatt sem sikerült áttörést elérnie.

Ehhez több mint tíz év kellett: Berlinben a svéd Carl Berg támogatta az ötletét, és mivel a mágnás egy alumínium-feldolgozó üzemet működtetett, kiválóan értett az anyag felhasználásához. Onnantól együtt dolgoztak egy saját tervezésű, alumíniumszerkezetes léghajón.

15 ezer márka jogdíj

Schwarzék 1896 októberében tartották az első próbarepülést. A hajó azonban nem sokáig maradt a levegőben, mert nem volt hozzá megfelelő minőségű hidrogén. A teszt mégis meggyőző volt, hiszen a jármű működött és kormányozható volt.

A következő próbát 1897 janu­árjára időzítették, Berlinbe. Schwarz rendkívül motivált volt, de úgy érezte, kevesen állnak mellette. – Nem hisznek bennem, de a halálom után majd fognak – állt feleségének küldött táviratában. Mintha csak megjósolta volna saját halálát: két nappal egy újabb teszt előtt Bécsben ebédelt a barátai­val, amikor rosszul lett és össze­esett.

Mindössze 45 évesen meg­halt. Felesége, Melanie ezután minden követ megmozgatott, hogy megvalósuljon a próbarepü­lés, amit végül meg is tartottak. Az eredmény lenyűgöző volt: Schwarz léghajója 460 méter magasba szállt, bár a leszállásnál komolyan megsérült. A német hadsereg ennek ellenére látta benne a potenciált: a fejlesztésre lecsapott Ferdinand von Zeppelin, aki 15 ezer márkát fizetett Schwarz özvegyének a találmány jogaiért. Az immár javított jármű 1900 nyarán a levegőbe emelkedett, de már Zeppelin nevével. Schwarz pedig örökre feledésbe merült.

Csepel felett Karinthy

A Zeppelin persze a magyarokat is lenyűgözte. Csak jó sokára, először 1929. október 16-án szállt el Budapest felett, ám a lakók nagy csalódására nem szállt le. 1931. március 29-én viszont igen: a német Friedrich­shafen városából érkező, L. Z. 127-es típusú Graf Zeppelin nem máshol, mint Csepelen, a Weiss Manfréd Művek repülőterén landolt.

Az akkori idők legnagyobb és legsikeresebb léghajója volt: 9 év alatt több mint 34 ezer kilométert tett meg 590 útja so­rán, megkerülte a Földet is. 236,6 méter hosszú volt, közel olyan hosszú, mint az Erzsébet híd. 115 kilométer per órás sebességre volt képes, és 60 tonnát nyomott. Nem is csoda, hogy a leszállásához 250 katona segítségére volt szükség. Az ezüstö­sen csillogó Zeppelin megérkezésére 30 ezren voltak kíváncsiak. A fedélzeten 40 fős személyzet és 12 utas volt, köztük a neves író, Karinthy Frigyes, aki az Est című folyóiratban írt élményeiről. Karinthy rajongott a repülésért. A léghajóra ezután a kiváltságosak 400 pengőért válthattak jegyet. Még az akkori honvédelmi miniszter, Gömbös Gyula is fizetett érte. A Zeppelin egy kört tett az ország keleti részén, majd észak felé vette az irányt, és tovatűnt a felhők között.

A bizalmat romboló tragédia

A 70-es évek egyik legnagyobb hatású rockegyüttese a brit Led Zeppelin, ami természetesen a robusztus léghajóról vette a nevét.

Úgy gondolták, ez könnyedséget és súlyosságot egyaránt kifejez. Igaz, hogy 1969-ben megjelent első lemezükön a Graf Zeppelin testvérhajója, a Hindenburg látható, éppen az a pillanat, amikor 1937 májusában leszállás közben kigyulladt. A fedélzeten utazó 97 emberből 35 meghalt. A Hindenburg tragédiája után a léghajókba vetett bizalom alapjaiban rengett meg.

A cikkhez kapcsolódó véleményünket itt találja.