Városi legenda – 2 évig éltek egy bura alatt egy kísérlet miatt

Az írók és a filmesek egyik kedvenc témája, hogy hogyan élnének túl az emberek egy apokalipszist? A másik népszerű téma pedig, hogy képesek vagyunk-e mesterségesen kialakítani az emberi élethez szükséges feltételeket egy másik bolygón. A kutatók 1987-ben indították el a Bioszféra 2 nevű projektet, amelynek lényege: nyolc tudós beköltözik két évre egy mindentől elzárt, mesterséges, teljesen autonóm ökológiai rendszerbe, mintha egy másik bolygón élnének.

Esőerdő és óceán a sivatag közepén

Több mint 12 ezer négyzetméteres épületet kapott a kísérlet az Amerikai Egyesült Államokban, Arizonában. A szakemberek öt életközösséget, úgynevezett biomot alakítottak ki egy hatalmas búra alatt, és ezek kölcsönhatását vizsgálták. Az öt rendszerben helyet kapott egy 1900 négyzetméteres esőerdő, egy 850 négyzetméteres óceán korallzátonnyal együtt, egy 450 négyzetméteres lápos terület, egy 1300 négyzetméteres szavanna és egy 1400 négyzetméteres sivatag is.

Emellett egy 2500 négyzetméteres mezőgazdasági terület is ki volt alakítva föld alatti infrastruktúrával és egy lakóterülettel, ugyanis az épületbe emberek költöztek be, mint egy mai valóságshow-ba. Az óriási monstrumnak minden centiméterét hosszas elemzések és kísérletek előzték meg, például az óceán hullámzását egy szivattyúberendezéssel oldották meg, a létesítményt pedig teljesen behálózta egy csőrendszer, amiben hűtő- és fűtővíz keringett. Az épület legnagyobb része üvegpanelekből állt, így elegendő napfény jutott be.

Pusztultak az állatok, felborult a rend

Az első kísérlet 1991. szeptember 26-án indult és 1993. szeptember 26-án fejeződött be. Négy nőből és négy férfiból álló csapat költözött be az épületbe. A részt vevő alanyok között volt botanikus, tengerbiológus, fizikus és orvos is. A kihívás nemcsak abban rejlett, hogy eltöltsék az időt, mint a mai valóság­show-kban, nekik kellett ellátniuk magukat élelemmel például. A burába több száz állatfajt is költöztettek, hogy lássák, ők hogyan viselkednek ilyen környezetben. 

Az emberek a táplálékuk nagy részét könnyedén előállíthatták, mert többek között banánt, édesburgonyát, babot, rizst, paradicsomot, répát és még számtalan növényt termesztettek. 

A két év alatt az öt biomban számos változás ment végbe, amiről részben az emberek tehettek. Ilyen volt például, hogy a szavannán levágták a füvet, ezért a légkör szezonálisan elkezdett változni. Az esőerdőkben annyira elszaporodtak a liánok, hogy a fák nem kaptak elég fényt, az óceánban pedig a korallok hatalmas számban kezdtek el szaporodni. A szén-dioxid-szint erősen ingadozni kezdett, így a legtöbb gerinces faj, a virágokat beporzó rovarok és a halak is tömegesen kipusztultak. Egyedül a csótányok vették át az uralmat, meg egy őshonos hangyafaj élte túl a kísérletet. Az oxigénszint nagyon lecsökkent, egyes feljegyzések szerint annyi oxigén maradt a burában, mint egy négyezer méteres hegycsúcson. A szűrőrendszer is eldugult, ezért 1993 januárjában kívülről kénytelenek voltak pluszoxigént juttatni a rendszerbe. 

Kudarcba fulladt a második próbálkozás 

A szakemberek később újabb próbát tettek a burában, de azt csak 10 hónapra tervezték. 1994-ben költöztek be az új lakók. Az első kísérlet után számtalan vizsgálatot és javítást végeztek a létesítményben, igyekeztek a kutatók és a szervezők kijavítani azokat a hibákat, amiket az előző vizsgálat alatt elkövettek. A csoport ezúttal héttagú volt, és egy hónap után máris komoly akadályokba ütköztek. Két tag ugyanis kinyitott négy ajtót és betörte öt ablaknak az üvegét. Ezzel mérhetetlen károkat okoztak a kísérletben, ugyanis ez alatt az idő alatt a benti oxigén tíz százaléka kicserélődött a kinti levegővel. Épphogy átvészelték a nehéz időszakot, amit a két tag okozott, újabb nehézségekbe ütközött a Bioszféra 2 üzemeltetése. A projektet menedzselő cég feloszlott, így nem tudták tovább finanszírozni a kísérletet. A tulajdonosok a létesítmény kezelését a Columbia Egyetemnek adták át. 2007-ben az Arizonai Egyetem kapta meg a használati jogot. Ma ott kutatják a függőleges gazdálkodást.