Van, aki megijed a tetovált Feritől

Sokan rá sem mernek nézni, mások megijednek tőle, pedig Fazekas Ferenc pucérnak érzi magát különleges testékszerei nélkül. A férfi egyedül neveli 13 éves kisfiát, sokszor Alex segít apja fel­ékszerezésében.
Sokan rá sem mernek nézni, mások megijednek tőle, pedig Fazekas Ferenc pucérnak érzi magát különleges testékszerei nélkül. A férfi egyedül neveli 13 éves kisfiát, sokszor Alex segít apja fel­ékszerezésében.

A legtöbben meghökkennek, ha szembe találják magukat Fazekas Ferenccel. A 44 éves orosházi férfi azonban jó ideje már csak mosolyog a döbbent tekinteteken.

– Először édesanyám is kiborult, de aztán elfogadta, hogy így nézek ki – meséli a Borsnak Ferenc. – Amúgy sem zavar, ha megnéznek. Az üzletekben követnek a biztonságiak, hivatalos helyen nagyot bámulnak, vagy megjegyzést tesznek. De én akkor is csak mosolygok – mondja a férfi.

Ferenc pucérnak érzi magát ékszerek nélkül:

– A fiam születése után gondoltam, kiveszem a testékszereket. De kényelmetlenül éreztem magam nélkülük, ezért visszatettem. A feleségemmel viszont elváltunk, szégyellt engem. Párkapcsolatot is nehéz kialakítani, általában bujkálnunk kell, főleg a szülők emésztik meg nehezen a külsőm. Hosszú távú kapcsolatom ritkán van – mondja, így kettesben él kisfiával. Ferencet munkaadói is elfogadják, évek óta egy kertészetben dolgozik, főként növényszobrászattal foglalkozik:

– Nagyon odafigyelek a baleset- és a fertőzésveszélyre. Az arcom tisztán tartására napi 3–4 óra kell. Húsz éve hanyatt fekve alszom, sok helyen pedig már laza a bőröm az ékszerektől – sorolja a nehézségeket.

© Fotó: Kecskeméti Zoltán

Ferenc úgy alakítja a külsejét, ahogyan kedve tartja, maga lövi be és át a testékszereit, becsavarni pedig Alex segít:

– Messze nem vagyok készen, számos tervem van még a testemmel. Szeretnék implantátumokból szarvakat, a szememet piros-feketére tetováltatom, az arcomat pedig teljesen be fogom varratni egy alapszínnel. A hátam szabad marad, és alapszabály, hogy tetkóba nem lövök ékszert. Szeretnék majd külföldre menni, hogy magamfajták közt lehessek, de a fiam nélkül egy lépést sem teszek, így meg­várom, míg elvégzi az iskolát.