Válaszoltak a tanárok a legtöbbet megosztott diákpanaszra

Az iskolás Emőke alaposan kiosztotta az Oktatási Hivatalt - ezzel a címmel adta hírül az Index, hogy Finszter Emőke kedden este egy Facebook-posztban szidta az Oktatási Hivatalt, amely úgy véli, nemcsak őt és a többi gyereket, de a tanárokat is kiszipolyozza. A vidéki középiskolás panaszait így lehetne összefoglalni:

- túl sok órája van, ráadásul alig tudja az ott tanultakat az életben hasznosítani

- nincs ideje élni, ha tisztességesen fel akar készülni a másnapi órákra

- a remek rendszernek hála napi 5-6 órát alszik

- robotnak érzi magát

- nem boldog, nincs ideje találkozni a barátaival, nem tudja gondját viselni a háziállatának

- többet látja a tanárait mint a szüleit

- nincs ideje sportolni

- a magyar gyerekek tanulmányi átlaga az Unióban az utolsók közt van

Emőke a posztja végén megjegyzi, gyermekeit nem fogja a magyar oktatási rendszerbe integrálni, mert arra vágyik, hogy boldogok legyenek. Vagyis egy olyan országban kívánja majd felnevelni őket, ahol lesz gyermekkoruk. Emőke megjegyeznénk, még nincs 18 éves!

Itt elolvashatja a teljes posztot:

Több középiskolai tanár kérdeztünk meg arról, mennyire helytállóak Emőke kijelentései, tényleg maga a pokol e középiskola, és mit lehet tenni azért, hogy ne érezzék a gyerekek azt: boldogtalanok és nincs gyerekkoruk.

Tanárok arról, hogy ők hogyan élik meg

Egy budapesti középiskolai nyelvtanár szerint a lány kijelentései sajnos túl nagy százalékban igazak. “Van nagyszünet, így azért lehet ebédelni délután öt előtt is biztosan. Viszont az óraszám már túl van a kritikus szinten. Ha egy 11-esnek 7 órája van egy nap, az már szerencse. Általános iskola felső tagozatában, 6-nál kevesebb órája már senkinek sincs. Van olyan is, amikor 9. órája van egy gyereknek. Túl nagy óraszámban tanulnak olyan tantárgyakat, amelyek teljesen feleslegesek.”

Egy másik budapesti középiskolai tanár szerint 2 óránál többet azért nem sok gyereknek kell otthon tanulnia, de aki nagyon becsületes, vagy lassan megy neki, nyilván több időt tölt el az asztal előtt. “A mi óraszámainkat is a végsőkig felemelték. Ha egy osztályba a 7. órára kell bemennem tanítani, akkor már nincsenek illúzióim, tudom, hogy semmi nem fog átmenni abból, amit szeretnék. Aki pedig mondjuk az én általam tanított nyelvvel nem kíván a jövőben foglalkozni, rendszerint matekházit ír olyankor.”

Van tanár, aki úgy próbálja ellensúlyozni a gyerekeken lévő terhelést, hogy 10 perc alatt elvégezhető leckét ad csak. És tudja, azok a kollégái, akik érettségi tantárgyat tanítanak, egyáltalán nem kímélik a gyerekeket. “Négy évvel el vannak csúszva a mai óraszámok. Amennyit egy 5-esnek végig kell ülnie, valójában egy 9-nek kéne. Ráadásul a rengeteg házi mellett a különórákról még nem is beszéltünk.”

Van olyan pedagógus, aki szerint vannak olyan kollégák, akik a kémiát úgy tanítják egyetlen egy diák miatt az egész osztálynak, mintha mindenkinek abból kéne érettségiznie. “Nagyon szívatják a gyerekeket, ráadásul mind biológiából, mind kémiából olyan elavult a tananyag, hogy az szégyen. De van másra is példa. Szeretném megkérdezni, hogy például matematikából ki használta a középiskola utána függvény deriválást? Ki? Hányan vannak? Szerintem fel lehet sorolni a névsort, olyan kevesen, mégis mindenkinek tudnia kell."

Egy vidéki pedagógus hangsúlyozta, hogy csak azok szívják meg ezt az iskolarendszert, akiknek vannak céljai, és szeretnének továbbtanulni. Vannak iskolák, ahol a legtöbben kegyelemkettest kapnak. “Az a döbbenetes, hogy ma egy 17-18 éves gyerek örülne, ha lenne ideje kialudni magát. Ha bejárós diák, legkorábban 6-kor ér haza az iskolából és akkor áll neki tanulni. Én ha nem változik meg itthon az iskolarendszer, meg fogom mondani a gyerekemnek, ha kitalálja, például azt, hogy mérnök lesz, mondom majd neki, hagyja az irodalmat, biológiát, majd megcsinálom helyette, elolvasnia sem kell majd a kötelezőket, mert szeretném, ha maradna ideje a gyerekkorára akkor is, ha az álmait szeretné megvalósítani.”

Szintén egy vidéki pedagógus emelte ki, hogy bár érettségi tantárgyat tanít, de amit 4 évig le kell adnia az órákon, köszönő viszonyba sincs azzal, amit számon kell kérnie a nagy pillanatban. “A gyerekek nem tudnak helyesen írni, a szövegértésük borzalmasan gyenge, és amit ma tanulnak a biológia órán az annyira sem elég, hogy megértsék mit mond nekik az orvos. Bezzeg a tobozokról tudnának beszélni. Igazából az van, hogy aki ma magára csukja az ajtót 30 gyerekkel, nem tud semmit tenni azért, hogy jobb legyen a helyzet.”