Tudják, hol lehet a Seuso-kincs

vadászat Három hó­napja már, hogy egy magyar régészprofesszor új teóriával állt elő a Seuso-kincsek eredetéről. Dr. Dénes József állítja: 1976-ban csak a kincs töredéke kerülhetett elő Kőszárhegy földjéből, mert az egész leletcsoport egy nagyobb, kétszáz fős vendégsereg ellátására alkalmas készlet lehet. Elméletével elérte, hogy a magyar állam áldását adja arra, végezzenek új feltárásokat a területen. A régésznek egész pontos elképzelése van arról, hol kellene keresni a darabokat. Mégsem történt semmi.

– Sajnos oly mértékű titkolózás folyik, hogy valószínűleg én is csak akkor értesülök az ásatás kezdetéről, ha ténylegesen elindul – je­gyezte meg Dénes. Annyi újdonság történt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei hivatalosan is megkérték a kutatási en­gedélyt.

Az időhúzás az amatőr kincsvadászoknak kedvez, információink szerint meg is próbálták előásni a kincseket. Ezt Dénes professzor is megerősítet­te. Egy amatőr fémkereső kihívta a székesfehérvári múzeumot, de kiderült, csak mezőgazdasági eszközök darabjait, tárcsát és boronadarabokat talált.

– Attól nem kell tartani, hogy amatőrök megtalálják. Másfél-két méter mélyen lehetnek, kézi erővel nem könnyű kiásni, elvinni. Abból indulunk ki, hogy a földben még több mázsa ezüst lehet – magyarázta a régész. Kőszárhegy polgármestere, Borján Péter azt mondta, bejelentett keresésről nincs tudomása.

A professzor szerint információi lehetnek Lelkes Ferencnek is, aki negyvenegy éve előásta a kincseket a később holtan talált Sümegh Józseffel.

– Ő biztosan tudja, annak idején honnan szállították el a leleteket. Úgy tudom, bujkál a nyilvánosság elől, lehetetlen őt elérni – mondta.