Tragikus körülmények között halt meg Ádám Tamás

Búcsúzó, részvétnyilvánító kommentelők százai lepték el tegnap délután Ádám Tamás közösségi oldalát, aki előző nap még aktív volt, és posztolt a Facebookon. Vá­ratlan  halála sokkolta a rajongókat és a kollégáit is. A Bors úgy tudja, hogy a fővárosi, VII. kerületi lakásá­ban találtak rá.

– Nem tudok semmit, pár perce hívtak engem is. Nem is értem, teljesen kész vagyok tőle. Fiatal ember volt, 66 éves. Hopp, és véget ér egy élet. Nem volt beteg, semmi baja nem volt. Szerdán még beszéltünk délután fél öt körül, mert szombatra Família Kft.-közönségtalálkozót szerveztünk. Lemondta, mert nem ért rá, Győrbe ment volna. Csak azt tudom remélni, hogy nem szenvedett. Barátok voltunk, tartottuk a kapcsolatot, írtunk, telefonáltunk. Az unokája most ünnepelte az első születésnapját. Borzasztó – mondta Esztergályos Cecília, akit letaglózott kollégája és barátja halálhíre, ahogy Spáh Dávidot is, aki hosszú percekig nem találta a szavakat.

– Ez mindennel, a személyiségével és az élete jelenlegi körülményeivel is összeegyeztethetetlen. Nemrég lett kétszeres nagypapa. Sanyi (ahogy barátai hívták) ki volt cserélve. Soha nem láttam olyan boldognak, mint az elmúlt év­ben. Teljesen hihetetlen számomra, ez egyszerűen nem történhetett meg – mondta a Borsnak a színész, aki ma is szoros barátságot ápolt sorozatbeli apukájával.

A Bors úgy tudja, hogy bár Ádám Tamás aktívan színészkedett, rendezett, a legendás tévésorozat óta nem jött olyan átütő siker a karrierjében, amilyenre vá­gyott, és ez rosszul érintette lelkileg. Főleg, hogy tavaly július 1-jétől nem volt egyetlen színházi társulat tagja sem. Tragikus halálának körülményeit a rendőrség vizsgálja, de biztosat csak a boncolás után tudnak majd.  A lelki gondokról, kitaszítottságról árulkodik egykori munkahelye, a Kecskeméti Katona József Színház idézete is. A teátrum a művész halálhíre alá Sütő András Káin és Ábel című művéből idézett. Korábban ezt a darabot rendezte ott az elhunyt művész.

„…legyen bár figyelmeztetés mindannyiunk halála és elmúlása… Ha porból lettünk és porrá leszünk is, emberként meg nem maradhatunk az alázat porában, a kitaszítottság embertelen állapotában! Mondom ezt, ha kell, nélkületek is, testvértelenül is, a földön kúszó vezeklésben is! A rám szakadó mennyek alatt is…”