Tízesztendős lesz hétfőn Kovács Katalin

Ilyen fura dátumot mutat hétfőn a naptár: korrigálnunk kell!
Ilyen fura dátumot mutat hétfőn a naptár: korrigálnunk kell!

Kovács Katalinra nagy nap vár hétfőn. Háromszoros olimpiai bajnok, ötszörös olimpiai ezüstérmes, 31-szeres világbajnok kajakosunk tízesztendős lesz. No nem egészen pontosan, de sokan poénkodnak azzal, hogy Katalin 1976. február 29-én, azaz szökőévben született. A barátaitól legutóbb épp egy ed­ző­táborozás előtt csokitortát kapott, rajta egy kilencest formázó gyertyával.

– Jó poén volt a 9-es számgyertya a tortán. Tu­dom persze, hogy nem ennyi idős va­gyok, de azért érdekes annak tudatában ün­nepelni, hogy míg a kortársaim már negyvenedik alkalommal fújják el a gyertyát, én idén csak tizedszer. Bevallom, gyermekkoromban zavart kissé, hogy ilyen napon jöttem a világra, de ma már úgy látom, tulajdonképpen szerencsés helyzetben vagyok, hiszen engem más években is két napig köszöntenek. Vannak, akik február 28-án, mások pedig március 1-jén – mondta a Borsnak a bajnoknő.

Előny vagy hátrány szökőévben születni?

Két olyan családról is tud napjaink statisztikája, akiknél három egymás utáni szökőév szökőnapján gyermek született. A norvég Hanriksen család sokáig egyedül szerepelt a Guinness rekordkönyvben azt követően, hogy 1960-ban, 64-ben és 68-ban is február 29-én született gyermekük. Őket érte be 2012-ben egy amerikai pár, aki szintén „triplázott”. Luiese és David Estesnek először 2004-ben született február 29-én gyereke, egy fiú. Ugyanezen a napon 2008-ban újabb fiuk, majd 2012-ben lányuk született. Utóbbi világra jöttét befolyásolták az orvosok, de okkal: öt nap túlhordás után indították meg a szülést.

Ám gondjaik is vannak azoknak, akik február 29-én születtek, mivel jó pár számítógépes nyilvántartás még mindig nem boldogul a dátummal, emiatt pedig a rendőrségi közúti ellenőrzések vagy banki szolgáltatások során gyakran kerülnek zűrzavaros helyzetbe. Világszerte pedig ötmillióra tehető a február 29-én születettek száma. Az adminisztrációs kalamajkák elkerülése végett sok kismama a szülőszobán eleve arra kéri a kórházi személyzetet, hogy dátumozzák gyermeke érkezését egy nappal korábbra vagy későbbre.

„Idősebb” a fiú, mint az apa

Persze az élet komikus dolgokat is hoz a szökőnapi szülinapokon. Hétfőn például együtt ünnepli 12. születésnapját egy brit apa és fia, de a fiú „korban” megelőzi apját. A most 12. szülinapját ünneplő apa ugyanis 48 éve, február 29-én született, a fia hajszál híján szintén, de ő jobban „igyekezett”, és még február 28-án a világra jött – pont tizenkét éve.

Már az ókori görögök is tisztában voltak azzal, hogy egy év nem egyenlő 360 nappal, de a szökőév meghatározását a rómaiaknak köszönhetjük.

Babonák, hiedelmek

Augustus, a Római Birodalom első császára elnevezte magáról az akkori­ Julián naptár szerinti hatodik hónapot, és ugyanúgy 31 napossá tette, mint a július volt. A hiba korrigálására a februárt viszont 28 napossá, szökőévben pedig 29 napossá tette a birodalomban. A világ más tájain azonban a szökőévet csak 1582 óta tartják számon. Bár technikailag könnyebben kezeljük, és úgy határozzuk meg, hogy a szökőnap azoknak az éveknek a hatvanadik napja, amelyek néggyel oszthatók, igazából a szökőnap 24-ére esett. Ez azonban az évezredes hagyományon mit sem változtat.

A szökőnaphoz számos babona fűződik. A szláv népek szerint szökőévben építkezésbe fogni nem tanácsos. Szent Patrikra és Szent Brigittára visszamenő hagyomány Írországban, hogy a nők csak szökőévekben tehetnek házassági ajánlatot.

Kérészéletű forradalmi naptár

A történelem során csak egyszer próbáltak a szökőév római meghatározásán változtatni: 1929-ben – a francia forradalmi időszámítás mintájára – Sztálin elrendelte a forradalmi időszámítás bevezetését. A szovjetéra időszámítása a Lenin vezette Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött. A forradalmi naptár bevezetése után az évek számozását innen kezdték, megnevezésük pedig a következő volt: „a szocialista forradalom éve”. Minden hónap harmincnapos lett, és a fennmaradó öt, illetve (szökőévben) hat napot egyetlen hónaphoz vagy héthez sem tartozó, kiegészítő szabadnapként adták a naptárhoz. Ez a rendszer 1940-ig állt fenn.

Amerika elnökét is ekkor választják

Az olimpiákat – igaz, 1994 óta csak a nyári játékokat – a 366 napos esztendőkben rendezik. Hasonló a helyzet az amerikai elnökválasztások éveivel is. A kongresszus által 1845-ben elfogadott törvény értelmében az Egyesült Államokban minden szökőév novemberének első hétfőjét követő kedden kell elnökválasztást tartani.