Tarlós: Szükség van Széll Kálmán típusú vezetőkre

Tarlós István a Széll Kálmánról elnevezett téren mondott beszédében hangsúlyozta, az elmúlt évszázadok tapasztalata alapján lényegesen több figyelmet érdemelnének a reálpolitikában alapos munkát végző, szorgalommal és szaktudással rendelkező politikusok. Széll Kálmán is ilyen államférfi volt, akinek jelentősége annak ellenére vitathatatlan, hogy nem volt lánglelkű forradalmár, nem vezetett győztes hadseregeket. Nevéhez fűződik ugyanis az 1873-as nagy krach után kialakult pénzügyi válság kezelése, az államháztartás rendbetétele, az állami bevételek jelentős növelése, a pénzügyi igazgatás átszervezése – fejtette ki a főpolgármester.

Hangsúlyozta, a néhány éve felújított Széll Kálmán tér újabb fontos elemmel gazdagodott a politikus szobrának átadásával. Tarlós István reményét fejezte ki, hogy az arra járókban tudatosulnak a Széll Kálmán alakjából sugárzó, ma is aktuális értékek.

Felidézte, Széll Kálmán Tisza Kálmán kormányának pénzügyminisztere, majd 1899-1903 között miniszterelnök volt, emellett a Magyar Tudományos Akadémia tagja is.

Emlékeztetett arra is, nevéhez fűződik az 1878-ban létrejött pénzügyi és gazdasági kiegyezés Ausztriával. Modern politikus volt, akit kortársai nem véletlenül neveztek tanácsadónak – mondta a főpolgármester, hozzátéve, Széll Kálmán tisztessége még a régi normák szerint is mindvégig kétségbevonhatatlan volt.

Megjegyezte, Széll Kálmánt 1893-ban Lipót-renddel, 1902-ben a Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki Ferenc József.

Tarlós István arra is kitért, hogy Széll Kálmán politikája egy évszázaddal később példát adott a 2010-ben hatalomra kerülő kormánynak, amelynek – a dualizmus korának egyik legsikeresebb politikusához hasonlóan – komoly eladósodással, nagy költségvetési hiánnyal kellett szembenéznie.

A főpolgármester elmondta, Buda legforgalmasabb tere 2011 áprilisában vehette fel ismét Széll Kálmán nevét, a most átadott szobrot pedig 16 alkotó 17 pályaműve közül választották ki. A győztes Tóth Dávid szobrászművész alkotása lett, amely a bírálóbizottság szerint realisztikusan idézi fel a dualizmus korának politikus eszményképét, háttérben a Vasárnapi Újság lapjaival.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében úgy fogalmazott, tagadhatatlan a párhuzam Széll Kálmán és a “polgári kormány” 2010 utáni válságkezelő politikája között, hiszen az államkassza mindkét esetben üres volt, az előző kabinetek külföldi hitelekért “házaltak”, az adósság az egeket verte, a hatalmas munkanélküliség pedig emberek tömegeit sodorta reménytelen helyzetbe.

Kiemelte, az idő bizonyította, hogy a kabinet – Széll Kálmánhoz hasonlóan – jó döntéseket hozott, a magyar gazdaság ugyanis növekedési pályára állt, egyre többen tudnak elhelyezkedni, az államadósság és a költségvetési hiány pedig csökken. Ehhez meg kellett teremteni a magyar gazdaságpolitika függetlenségét, a korábbi eladósodásra és a privatizációra épülő gazdaságot pedig a munkára és megtakarításokra kellett alapozni – fejtette ki.

A tárcavezető hangsúlyozta: a kommunizmus idején a magyar identitást jelentő hagyományokat, például a dualizmus korának eredményeit is ki akarták iktatni az emlékezetből. Így lett az Andrássy út Népköztársaság útja, az Erzsébet tér Engels tér, a Széll Kálmán tér pedig Moszkva tér – sorolta.

Hangsúlyozta, most is dolgozni kell azért, hogy jóvá lehessen tenni a kommunizmus magyarság ellen elkövetett bűneit, amelyek egyike a nemzeti múlt folyamatosságának tagadása, és a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek eredményeinek elhallgatása.

Varga Mihály szerint az önállóság, a saját érdekeken alapuló döntés jogának feladása súlyos veszélyt jelent a magyarságra ma is, amikor a nemzeti önrendelkezés, a keresztény kultúra megóvásán kell dolgozni.

A pénzügyminiszter kijelentette, Széll Kálmán szobrának átadásával teljessé vált a róla elnevezett tér felújítása, egyúttal a magyar történelem is arcot kapott.

Kitért arra is, hogy a jövő évi költségvetési javaslat a gyermeket nevelő családok támogatását, a gazdaság növekedési ütemének fenntartását, Magyarország biztonságának megőrzését és a teljes foglalkoztatás elérését határozta meg célként. Ebben is van hasonlóság Széll Kálmán politikájával, hiszen az ő miniszterelnöksége idején, 1901-ben fogadták el az első magyarországi gyermekvédelmi törvényt – tette hozzá Varga Mihály.

Lantos Csaba, a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében a stabilitás és a polgári erények mellett elkötelezett államférfiként jellemezte Széll Kálmánt, mint mondta, miniszterelnöki programjának mottója a törvény, a jog és az igazságosság hármasa volt.