Magasabb lehet az IQ-ja az örökbefogadott gyermeknek

Az örökbefogadott gyermekek IQ-ja magasabb lehet, mint nem adoptált testvéreiké. A szülők iskolázottsági szintje szerepet játszhat a különbségekben – állítja egy tanulmány.

Azok a gyermekek, akiket örökbe fogadtak, kissé magasabb IQ-val is rendelkezhetnek, mint a biológiai szülőkkel bírók – állapította meg egy közelmúltban elvégzett tanulmány. A különbség a testvérek között – mely körülbelül 4 IQ pontnyi -, az adoptáló szülők átlagosan magasabb képzettségi szintjében keresendő a kutatók szerint.

„Minél műveltebbek az adoptáló szülők, annál nagyobb a gyermek előnye – magyarázta a tanulmány társszerzője, Eric Turkheimer, a Charlottesville-i Virginia-i egyetem klinikai pszichológia professzora. – A környezet javulása még a genetikai különbségek jelenlétében is segíti a gyerekek kognitív képességeinek fejlődését.”

A tanulmány célja eredetileg az volt, hogy összefüggést találjon az intelligencia és az adoptáció ténye között – de nem bizonyíthatta, hogy az adoptáció magában ténylegesen magasabb IQ-t okozott-e. A tanulmányt a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban közölték.

A szerzők két nagy adatbázist elemeztek - Svédországban élő fiútestvérek adatait. 18-20 éves kora között az országban minden férfinak el kellett végeznie egy IQ tesztet, a kötelező katonai szolgálat kapcsán. Az IQ az egyén memóriáját és gondolkodását, kognitív képességeit méri fel. A középérték a 100 pont, az IQ egységét pedig úgy állapítják meg, hogy 15 pont legyen a szórás.

Az első, több mint 400 fiú testvérpár esetében kiderült, hogy akiket adoptáltak, átlagosan közel 97-es IQ-val rendelkeztek. Azoknak viszont, akiket biológiai szüleik neveltek, átlagosan 92-es volt az IQ-juk.

Egyéb tényezők figyelembevétele után a kutatók megállapították, hogy a gyermekek adoptált mivolta átlagosan nagyjából 4 ponttal emelte az IQ-t, ez durván annyit jelent, hogy 10 százalékkal magasabb volt a kognitív képességük, mint a többieké – a teljes lakosságot nézve – magyarázta Eric Turkheimer.

Ám ez a 4 pontos növekedés is jelentős – tette hozzá Marinus van IJzendoorn, a hollandiai, Leiden-i egyetem Gyermek- és Családtanulmányozással foglalkozó központjának professzora. Saját kutatása során van IJzendoorn összehasonlította az árvaházból örökbefogadott gyermekek IQ-ját olyan gyerekekével, akiket nem adoptáltak ugyanarról a helyről. „Kiderült, hogy ha az adoptált gyerekek rossz árvaházakból érkeznek is, az IQ-ban 15 vagy ennél is több pontos lehet a növekedés, összehasonlítva azoknak a gyermekeknek az IQ-jával, akik ott maradtak az árvaházban – ez igazából a csekély értelmi késleltetés és a normális fejlődés különbségére mutat rá.”

Összevetve a biológiai- és az adoptáló szülők iskolázottsági szintjét, a kutatók kiderítették, hogy az adoptáló szülőknek nagyjából 30 százalékkal magasabb volt a képzettségük, mint a biológiai szülőknek. A gyereket nevelő szülőknél képzettség tekintetében minden egyes további egységet átlagosan 1,7 pont IQ-növekedésnek fordíthatnánk.

„Voltak fiútestvérek, akiket alacsonyabb képzettségi szinttel adoptáltak, mint amivel a biológiai szülők rendelkeztek, ami szokatlan, mivel a gyerekeket általában nagyobb jövedelmű otthonokba fogadják örökbe. Az ő IQ-juk lejjebb ment a testvéreikéhez képest” – mondta el Eric Turkheimer.

Egy nagyobb mintán belül, melyben 2300 pár fiú féltestvért vizsgáltak, hasonló megállapításra jutottak a kutatók egy közelmúltban elvégzett tanulmány keretein belül. Azoknak a gyerekeknek az IQ-ja, akiket adoptáltak, átlagosan 3 ponttal növekedett, Minden extra egység a képzettségben, amellyel a szülők rendelkeztek, átlagosan 1,9 pontos IQ-növekedést produkált.

Az adoptált gyerekek IQ-ja az örökbefogadó és a biológiai szülők iskolázottsági szintjéhez egyaránt kötődött, láttatva azt, mennyire befolyásolja a genetika és a környezet is egy gyermek kognitív fejlődését – mondta Eric Turkheimer.

Különböző tényezők járulhatnak hozzá az adoptált gyerekeknél a mentális képességeinek növekedéséhez, olyan környezetben, ahol a szülők magasabban képzettek – tette hozzá van IJzendoorn. „A magasabb szülői képzettség összefügg a gazdagabb otthoni környezettel is, így a gyermek könnyebben hozzájut könyvekhez, magazinokhoz, mellyel fejlődik a szövegértése, kulturálisan valamelyest ösztönzőbb a környezete, beleértve a múzeumlátogatásokat vagy éppen azt, hogy a szülők a közösségi média kezelésével kapcsolatosan is szigorúbbak. A műveltebb anya és apa ráadásul a házi feladatokba is több segítséget nyújthat.”

A szakember szerint az örökbefogadó szülők magasabb képzettsége és potenciálisan nagyobb ambíciói is magasabb elvárásokhoz vezethetnek, ösztönzik, hogy a gyermekek kibontakoztassák képességeiket.

„Annak módja, ahogyan a jobban képzett szülők viselkednek nap mint nap gyermekeikkel, szintén szerepet játszik a dologban. A tehetősebb szülők általában többet beszélgetnek gyerekeikkel, nagyobb a szókincsük és többet is olvasnak nekik – emelte ki Eric Turkheimer. – Sok apró dolog van, ami belejátszik az IQ-ba, beleértve a jobb társadalmi, gazdasági körülményeket, táplálkozást, a szülő-gyerek kapcsolatot, az iskolát, sőt még a szomszédokat is.” A szakember hozzátette, kétli, hogy bármelyiket is ki lehetne emelni, mint a legfőbb hatást.