Sertéspestis miatt drágul a hús

Húst vásárolni sosem volt olcsó. Hiába csökkentek a termelőkre rótt terhek, valami mindig közbeszól. Például drágul a takarmány és az állatok egészségügyi ellátása. Ezekre még számít is az ember, hiszen nem tehet róla a termelő. Ahogyan arról sem, ha egy új, agresszív ví­rus – ami ellen még nem lehet védekezni – megtámadja az állatokat. Ez történt most. A madárinf­luenza miatt a csirke ára ugrott meg pár évre. Azt sikerült megállítani. Most a sertéspestis miatt szökik az egekbe a magyar konyha egyik alappillérének az ára.

Ha nincs, akkor sokba fog kerülni

A sertéspestis egy vírus, ami megbetegíti az állatot. Ahol felüti a fejét, ott hatalmas károkat okoz. A fertőzött állomány több mint 90 százalékát képes elpusztítani. Európában először Oroszországban, majd a balti államokban és Lengyelországban jelent meg, és folyamatosan terjed. Kínát, a világ legnagyobb sertéstermelőjét is elérte. Ez pedig egyet jelent a disznóhús árának növekedésével.

– Egyes szakértői becslések szerint Kína sertéshústermelése 30-40 százalékkal is csökkenhet. Ezt a kiesést pedig külföldről pótolják. Az első félévben 40 százalékkal több húst importált az EU-ból olyan országokból, ahol még nem jelent meg a sertéspestis – magyarázta el a problémát a Borsnak Éder Tamás, a Magyar Hússzövetség elnöke, egyben a NAK alelnöke.

A kínai kereslet az európai sertés iránt megnövekedett, aminek eredményeként nőtt az élősertés ára. Ma­gyarországon a vágóhidak és a sertéstenyésztők közötti szerződésekben a német sertésár szerepel a legtöbbször, mint viszonyítási alap. Így a megemelkedett német ár magával húzta az élősertés árát itthon is. Január óta 35 százalék körüli mértékben nőtt az élősertés ára nálunk és a munkabér is növekedett 10 százalékot meghaladó mértékben, így a sertéshús és a húskészítmények önköltsége rettenetesen megnőtt. Ezt kell a húsiparnak beépítenie a fo­gyasztói árakba, különben veszteségesek lennének, és tönkremennének.

Többe kerül a csirkepörkölt

Magyarországon a húsfogyasztás 90 százalékát a sertéshús és a csirkehús teszi ki.  

– Ezek egymás helyettesítőtermékei is, azaz, ha az egyik ára emelkedik, akkor előbb-utóbb a másiké is fog – világított rá az összefüggésre az elnök. A csirkemellfilé ára már most annyi, mint a rövidkarajé. Körülbelül 1600 forint mindkettô kilója. A báránnyal is hasonló a helyzet.

– Részben a sertéspestis miatt, mint helyettesítő termék a bárányhús iránti igény is megemelkedett az Európai Unióban – kezdte a Borsnak Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója.

A marhát szerencsére elkerüli a vész

A marhahús ára nem emelkedett ez idáig számottevően. Persze a gazdák többletköltségei, mint például a munkabérek emelkedése, a marhatenyésztők áraira is hatással vannak. Ha nem most, de a jövőben ők is emelni kényszerülnek az áraikon.