Pulzusa árulja el, ha gond van a szívével

Ha egy-egy nagyobb szívdobbanást, extra ütést, esetleg kimaradást, vagy szapora, rendetlen szívműködést észlelünk, mindenképpen vizsgáltassuk ki magunkat – figyelmeztet a KardioKözpont kardiológusa, dr. Sztancsik Ilona, aki szerint a szívritmuszavar gyakran tünetek nélkül is jelentkezik, ami igen veszélyessé teszi.

Nem biztos, hogy a kávé

A sok stressz, a túlzott kávé- és energiaital-fogyasztás, a túlterheltség – ez mind okozhat gyanús tüneteket. Ezek hátterét azonban mindenképpen tisztázni kell, hiszen bizonyos esetekben valójában mégsem ezek, hanem szervi gondok okozzák a problémát.

Zavar a kamrában

A szívritmuszavarok bizonyos formái kaotikus szívritmust eredményeznek. A felgyorsult kamrai szívverés – az úgynevezett tartós kamrai tachycardia – veszélyes lehet, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telítődni, nem tudják megfelelően pumpálni a vért. A vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmus­zavar kamraremegéssé, a szívleállás egy fajtájává alakulhat át. A tünetei az ájulás, az alig tapintható pulzus, az alig mérhető vérnyomás, és a görcsroham, amit vészhelyzetként kell kezelni, azonnal mentőt kell hívni.

Vérrög képződhet

A pitvarfibrilláció a szívritmuszavar alattomosabb formája. Ennek hatására akár vérrögök is keletkezhetnek. A vért a szív nem tudja teljes mértékben kipumpálni a pitvarból, és az ott maradva rögösödhet. Ha ez a vérrög elszabadul, bekerülhet a véráramba, és megakadhat a szűkebb artériákban, például az agyban. A folyamat végeredménye a stroke, bár a vérrögök más szerveket is károsíthatnak. Tünetei a szabálytalan és gyors szívdobogásérzet, a fáradtság, a légszomj, a szédülés, a mellkasi fájdalom. Előfordul, hogy a pitvarfibrilláció teljesen tünetmentes és csak rutin kardiológiai vizsgálat esetén derül ki.

Felismerés és kezelés

Tapintással tudjuk ellenőrizni a pulzusunkat, amivel felismerhető a szabálytalan szívműködés, és már az enyhébb figyelmeztető jeleknél is forduljunk kardiológushoz.

– A szívritmuszavart lehet gyógyszerekkel, de akár beültetett defibrillátorral vagy pacemakerrel is kezelni. A cél a leghatékonyabb biztonságos kezelés – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona.