Picasso rajongott a magyar hamisítóért

Amerikai filmesek készítenek dokumentumfilmet a világ egyik leghíresebb képhamisítójáról, Elmyr de Horyról.
Amerikai filmesek készítenek dokumentumfilmet a világ egyik leghíresebb képhamisítójáról, Elmyr de Horyról.

Átkozottul ügyes fickó, magam sem csináltam volna jobban, bármelyiket aláírom – ezt maga Pablo Picasso mondta Hoffmann Elemérről, aki Elmyr de Hory néven tett szert világhírnévre. A hamisítóról sokáig alig lehetett tudni valamit, néhány évvel ezelőttig csupán annyi volt biztos, hogy valamikor az 1900-as évek elején, Budapesten született. Az utóbbi időben egykori mindenese kezdett el kutakodni Hoffmann hagyatéka után, nemrég pedig amerikai dokumentumfilmesek forgattak róla a magyar fővárosban.

Festőként megbukott

A hamisító a húszas években költözött Párizsba, ahol felvette a de Hory művésznevet. Nem bizonyult tehetséges festőnek, de annál ügyesebben utánozta mások stílusát. Nem festményeket másolt, hanem a művészekre jellemző, teljesen új képeket alkotott. Ezért mondta róla a fent idézett elismerő szavakat Picasso. Rajta kívül Modigliani, Matisse, Renoir vagy Chagall műveit is remekül utánozta.

Több ezer vászon

Hoffmann a világháború után New Yorkba költözött, ahol tovább folytatta mesterségét, szerény becslések szerint is legalább ezer, mások szerint több ezer művet festett. Mivel nem meglévő képeket csinált, hanem újakat – ezek gyakran ismeretlen vagy elveszett képekként kerültek a legnevesebb galériákba, árverésekre vagy gyűjteményekbe –, nem bukott le.

Fényűzően élt Ibizán

1961-ben Ibizára költözött, ahol fényűző villájában lakott, olyan hírességeket látott vendégül, mint Marlene Dietrich vagy Ursula Andress. Orson Welles 1974-ben H, mint hamisítás néven filmet forgatott róla, amiben maga de Hory alakította a főszerepet. Két évvel később a börtöntől való félelmében altatókat vett be és öngyilkos lett.

Ma már annyira híresek a képei, hogy saját jogon is gyűjtik őket. A hazánkban forgató amerikai stáb többek közt a Fővárosi Levéltárban és a Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti kutatóintézetében is járt, hogy kiderüljön: ki is volt valójában a kaméleonnak nevezett titokzatos férfi.