Ózdi horror: kétéves kislányát használta párjával szexjátékszernek a szívtelen anya

A XXI. században él, de a társadalmi normákat és szabályokat teljesen figyelmen kívül hagyva, középkori körülmények között töltötte mindennapjait egy ózdi pár. A most 29 éves I. Szilvia és élettársa, J. István együtt nevelte a nő előző kapcsolatából született nyolcéves Eriket és a kétesztendős Laurát, akiket rendszere­sen kényszerítettek szexuális cselekményekre.

Tüzet raktak a gyerekek ruháiból

A horrorszülők állati sorban éltek és a gyermekeket is ilyen körülmények között tartották: munkájuk nem volt, vándorló életmódot folytattak, rokonoknál, barátoknál, de előfordult, hogy elhanyagolt környezetben, alapvető bútorok nélküli albérletben laktak, többnyire Ózdon. A nagyobbik gyermek 2013-ban kezdte meg az általános iskolát, azonban nem járt rendszeresen, elhanyagolt, gondozatlan volt a külseje, felszerelése hiányos volt, nem viselt az évszaknak megfelelő ruházatot. A gyermek még az első osztályt sem fejezte be. A vádlottak nem biztosították a mindennapi és megfelelő élelmet sem. A fiúnak a hidegtől fagyási sérülései is keletkeztek, de a családsegítőtől kapott ruhákat a szülők – érthetetlen okból – az udvaron máglyára vetették, a gyerekek tovább fázhattak.

Utánozniuk kellett a perverz felnőtteket

Az igazi pokoljárás akkor kezdődött a kicsik számára, amikor az anyjuk 2013-ban összejött J. Istvánnal. A két pedofil számos alkalommal a gyermekek előtt élt szexuális életet, s arra kényszerítették az akkor 8 és 2 éves gyermekeket, hogy utánozzák őket és szexuális cselekményeket végezzenek. A férfi egy alkalommal a kisebbik gyermekkel aktust is létesített, amiről az édesanya is tudott, mégsem tett semmit ellene. A gyermekeket végül 2014 októberében emelték ki a családból és nevelőszülőkhöz kerültek. A nevelőszülők egyszer csak azt vették észre, hogy a kicsik meztelenre vetkőzve imitálnak olyan szexjeleneteket, amiket korábban láthattak a „szüleiktől”.

Szeretné visszakapni a szülői jogát Szilvia

 Vezetőszáron, egy kommandós kíséretében vitték a Debreceni Ítélőtáblára tegnap délben Szilviát. A másodrendű vádlottat, egykori élettársát nem vezették elő. Szilvia remegő fejjel, nagyokat sóhajtva hallgatta a terhére rótt cselekmények sokaságát. J. István korábbi vallomásából kiderült, tagadja a bűnösségét, s csak azt szerette volna elérni, hogy a gyerekek saját apjukként tekintsenek rá.

– Mit mondhatnék, bíró úr? – sóhajtott az utolsó szó jogán Szilvia, aztán azzal állt elő, hogy a tetemes bűnlajstrom nagy része hazugság, és sírva azt is kijelentette, hogy szeretné visszakapni a gyerekeit. A könnycseppek nem hatották meg a bírót, az elsőfokú ítéletnek helyt­adva az anyát kilenc, a férfit pedig tíz év fegyházra ítélték. A nő szülői felügyeleti jogát még a jövőben születendő gyermekei vonatkozásában is megszüntették. Van még két gyermeke, akik szintén nevelőszülőknél élnek. Róluk sem tud semmit, még azt sem tudta megmondani, hogy az egyi­kük pontosan mikor született.