Nyers hús legyen kedvence menüjében

A kutyaséf szóösszetételt ő találta ki. Ez olyan ember, aki friss összetevőkből állítja össze a mindennapi menüt kedvencének, a kutya fajtájától, súlyától, korától függően, esetleges egyedi táplálkozási igényeit figyelembe véve.

– A kutyának tarajos fogazata és ragadozógyomra van, az emésztőrendszere a nyers húst tudja legjobban hasznosítani –mondta a Borsnak Zsolt. – A világ arrafelé tart, hogy be­megyünk a boltba, a polcról levesszük a konzerv vagy a száraz kutyaeledelt és nem bajlódunk az elkészítéssel, hanem azt tesszük a tálba. Sajnos ma már a kutyáknál is jelentkeznek az emberre jellemző civilizációs betegségek.

Elhíztak az ebek

Európában és az Egyesült Államokban a kutyák mintegy fele elhízott. Egyre gyakoribb a cukorbetegség, az ízületi problémák, az allergia. A gondok adódhatnak a mozgásszegény életmódból, mert hiába viszi le valaki a 7. emeleti lakásából naponta többször is a huskyját, ennek a fajtának ennél több kell. A metrós, tömegközlekedéses, tűzijátékos környezet stresszes világa sem a kutyák természetes környezete. A városi légszennyezés pedig nem csak az emberek szervezetésre káros.

Étellel ne kényeztessünk!

Hab a tortán a helytelen táplálkozás, ami a kutya civilizációs betegségeinek legnagyobb okozója – mondja a kutyaséf. – Fel kéne hagyni az ember számára kényelmes megoldással, vagyis hogy a gyárak által kínált kész tápokat tesszük a kedvenceink elé, amikben állítólag természetesen minden benne van, amire szükségük lehet.

Nincs olyan élőlény, amelyik természetes közegében úgy táplálkozna, hogy mindennap azonos mennyiségű vitamint, ásványi anyagot vinne be a szervezetébe. Az ember maga sem táplálkozik így. A kutya számára kifejezetten káros cukor, a gazdikat csábító színes, sokszor sajnos mesterséges színezéket tartalmazó eledelek, jutalomfalatok nem egészségesek – figyelmeztet – a szakember. Nem normális, hogy egy angol statisztika szerint az ott legnépszerűbb labradorok átlag­életkora a hetvenes években tizenhat év volt, most pedig csak tizenegy. – Ez is jórészt a civilizációs betegségekre, a már említett stresszre, mozgásszegény életmódra és a nem megfelelő táplálásra vezethető vissza – állítja Zsolt. – Vannak olyan kedvességnek szánt „ajándékok”, amiket tilos lenne a ku­tyáknak adni, de ezt sokan elfelejtik. Fagylalttal, csokoládéval, süteménnyel a kutyák a természetben nem találkoznak. Az ér­zelmeinket nem ezek kínálásával kell kimutatnunk, inkább vigyük el őket egy kiadós kirándulásra. Szeretetből etetéssel csak halálra zabáltatjuk kedvenceinket. Bármennyire is kunyeráló szemekkel néz ránk, ellen kell állni, mert a cukor, a csoki már kis mennyiségben is káros, veszélyes lehet.

Mit adjunk táp helyett?

Ha mi magunk állítjuk össze a menüjét, pontosan tudjuk, mi van a kutyatálban. Könnyen megtanulható, hogy egy menüben milyen összetevőknek van helyük, milyen arányban és mi az, amit kerülni kell. Amikor azt mondom, nyers menü, nem arról beszélek, hogy etessük csirkefejjel és farháttal a kutyát, mert ez nyilvánvalóan nem fedezi a szervezete igényeit. Ha nyers hússal etetünk, figyelnünk kell a minőségre, valamint a higiéniára  ugyanúgy, mintha a magunk számára készítenénk elő a húst.

– Törekedjünk a változatosságra: ne csak húst adjunk, hanem mellette belsőségeket, csontot is, és egy kis zöldséget a rostok miatt. Csöves csontot vi­szont még nyersen se. Vaddisznót és a sertést tilos nyersen adni, ezeket csak alapos főzés után ajánlom. Nyersen jöhet a hal, a marha, a bárány, a nyúl, a kacsa, a pulyka, a liba, a csirke, a vad, a szárnyas, és nemcsak a húsuk, hanem a belsőségek is. Az utóbbiak az ásványi anyagok miatt különösen fontosak, mert ezekből természetes módon jut hozzá a kutya ásványi anyagokhoz.

Az étrend akkor lesz jó, ha változatosan állítjuk össze a megfelelő mennyiséget. Egy nyers menü akár napi öt perc alatt összerakható. Sokan főznek a kutyáiknak, amit szintén lehet jól csinálni, figyelve az arányokra, de egy dolog nagyon fontos: csirke farhátat sülve és főve is tilos adni – mondta a kutyaséf.