Mit üzennek az álmaink?

Az álmok már régóta foglalkoztatják az emberiséget. Az ókori egyiptomiak szerint az álmokat éjjel az istenek küldték, hogy általuk segítséget adjanak az emberi sorsok irányításához, jelezzék a közelgő természeti csapásokat, veszélyeket vagy éppen egy szerencsés eset eljövetelét. Ha az em­bereknek gondjaik voltak, és se­gítséget akartak kérni az istenüktől, alhattak a templomban is, és másnap a pappal megbeszélhették az álmukat. Tulajdonképpen innen ered az álomfejtés története. A görögök is hitték, hogy az álmok isteni üzenetek hordozói. Mivel meghatározónak vélték az álmok jóserejét, a tenge­részek, mielőtt útra keltek, Poszeidón tengeristen templomában tértek nyugovóra, és arra kérték őt, álmukban mutassa meg ne­kik, milyen veszély leselkedik rájuk, szerencsésen visszatérnek-e. Hadvezérek is értékeltették álmaikat egy-egy csata, ütközet előtt.

Leszámolás az istenekkel

Az első lépés a modernkori álomfejtés felé a K. e. V. század­ban történt, amikor a materializmus előfutárának is nevezett Hérakleitosz görög filozófus kijelentette: egy személy álomvilága olyan valami, amit a saját elméje alkotott.

Végül Arisztotelész tett pontot arra az elméletre, hogy az álmok az istenek üzenetei. Elkezdte tanulmányozni azokat és az álmodás folyamatát, s arra jutott, hogy az álmok valójában úgy tűnnek, mintha a nap esemé­nyeinek visszaemlékezései lennének.

Freud és Jung elmélete

A tudatalattiról és az álomról szinte mindenkinek Sigmund Freud neve ugrik be elsőként. Az elmélete az volt, hogy bár az álmokat belső inger sugallja, legtöbbjüknek a gyökere a kí­vánságteljesítés, vagyis az ál­maink a legmélyebb vágyaink kivetülései, amelyek akár a gyermekkorig nyúlhatnak vissza. Freud úgy véli, az álomban tudattalan lelki tartalmak fejeződnek ki. Az álom mindig vágyteljesítés, de tudattalan vágyaké, vagyis olyan késztetéseké, amiket önmagunknak sem merünk bevallani. Ezeket a vágyakat a tudat elfojtja és a tudattalanba szorítja.

Carl Jung szerint, aki Freud egyik tanítványa volt egy kis ideig, az álmok üzenetek, és nem elfojtani kellene őket, hanem saját érdekünkben figyelni rájuk. Napjainkban a legtöbb pszichológus egyetért Junggal, és ez az elképzelés teszi az álomfejtést a mindennapi életben használhatóvá, alkalmazhatóvá.

Nincs rossz álom

Az álmoktól rettegők akár biztatásként is felfoghatják Krúdy Gyula szavait, melyeket Álmoskönyve 2. kiadásában írt. „Nincsen rossz álom. Mert amikor álmodunk: azt jelenti, hogy még élünk. A halottak nem álmodnak, mert hiszen ők már mindent tudnak. Tehát a legrosszabb álom sem jelenthet egyebet, mint azt, hogy még nem léptük át a halál néma kapuját; tennivalónk, elfoglaltságunk van a Földön. Az álmok mutatják néha balsorsunkat is, amellyel majd bátran szemközt kell néznünk; de jelentik örömeinket is, amelyek majd felváltják csüggedtségünket. A legrosszabb álomban is van valamely jó.” 

Három gyakori értelmezés

Elkésni valahonnan

Túlterhelve lenni, túl sokat vállalni. Azt a félelmet vetítjük ki, hogy nem érünk oda valahová, ahová könnyelműen odaígérkeztünk.

Zuhanás

Figyelmeztetés a tudatalattitól. Általában olyanoknak van ilyen álmuk, akiknek valamilyen nagy probléma, stressz van az életükben. Ebben az értelmezésben szinte minden szakértő egyetért.

Halál

Az a szükség vagy vágy, hogy valaminek véget vessünk az életünkben: egy kapcsolatnak, egy munkának, egy múltbéli dolognak. Nem feltétlenül rémálom a saját halálunkról álmodni, inkább újrakezdésre, lezárásra buzdít.

Versben és zenében

Legendás költőinket is foglalkoztatták az álmok, a legismertebb példa erre Petőfi Sándor Jövendölés című verse, amelynek záró sorai szinte szállóigévé váltak.

„Mondád, anyám, hogy álmainkat
Éjente festi égi kéz,
Az álom ablak, melyen által
Lelkünk szeme jövőbe néz. (…)

Anyám, az álmok nem hazudnak,
Takarjon bár a szemfödél:
Dicső neve költő-fiadnak,
Anyám, soká, örökkön él.”

Ady Endre Álom álom helyett című verse azt a nézetet példázza, hogy az álom csakis rossz, rémálom lehet.

„Egy óriás jön messziről felém,
Gyilokkal, egyedül.
Kacagok: látlak, pilláimon
Éber manó-sereg ül.”

A könnyebb műfaj, az operett sem létezhet álmok nélkül. Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének egyik slágerdala azt közvetíti, hogy a vágyak csak az álomban válnak valóra, a szerelmesek csak ott találják meg a boldogságot, és lesznek egymáséi.

„Álom, álom, édes álom, álomkép
Álmodjuk, hogy egymásé leszünk majd még.”