Minden, amit eddig nem tudott a szellentésről

Mindenki csinálja, az angol királynőtől kezdve egészen a hangyákig. De azt tudja, hogy miért tesszük? És azt, hogy miért büdös? Most jóval többet is megtudhat a szellentésről, mint azt valaha szerette volna.
Mindenki csinálja, az angol királynőtől kezdve egészen a hangyákig. De azt tudja, hogy miért tesszük? És azt, hogy miért büdös? Most jóval többet is megtudhat a szellentésről, mint azt valaha szerette volna.

Tudta, hogy a halottak is kiengedik a „fáradt gázokat”? Gondolta volna, hogy az angol nyelv egyik legrégebbi szava, a magyar szellentés szónak megfelelő „fart”? És arról tudott, hogy Claudius császár törvénybe is foglalta a fingás legalizálását? Esetleg előfordult már Önnel is, hogy ebéd után majd kidurrant, de a munkahelyén csak suttyomban tudta kiengedni a felesleges gázokat? Egy köhögés, egy pukkantás. Ismerős? Úgy gondolja, hogy kapcsolata akkor lépett egy magasabb szintre, amikor már a partnere előtt is el mert ereszteni egy galambot?

Összefoglalónkkal igyekszünk minden szellentéssel kapcsolatos kérdést megválaszolni. Hiszen ki tudja, mikor jöhet jól az a hasznos tudás, hogy a világon vannak olyan helyek, ahol egyáltalán nem udvariatlan dolog az eregetés, sőt, bizonyos emberek kifejezetten szeretik szimatolni a mások bűzét.

© Fotó: en.wikipedia.org/wiki/Fart

Honnan származik? Miből áll a bélgáz?

A bélgáz a lenyelt levegő, a vérből a belekbe szivárgó gáz, a bélbaktériumok által termelt gázok és bizonyos kémiai reakciók következménye.

A vastagbélbe érkező gáz nagy része nitrogén, de a gyomorsavnak és a baktériumoknak köszönhetően emellett a szén-dioxid, a hidrogén és metán is jelen van. A távozó gáz összetétele több dologtól is függ, természetesen számít, hogy mit ettünk, fontos, hogy mennyi levegőt nyeltünk le, de szerepe van annak is, hogy milyen baktériumok találhatók a beleinkben, sőt, hogy mennyi ideig tartottuk vissza gázainkat. A szellentés hangját a végbélnyílás rezgése produkálja, a hangerő függ az izom tartóképességétől és a kiáramlás erősségétől is. És azt sem árt tudni, akár 10 km/órás sebességgel is képes távozni a szellentés!

Miért büdös?

A kellemetlen bűzt a hidrogén-szulfid és az ürülékben található metil-indol okozza. Minél több ként tartalmaz az elfogyasztott étel, annál büdösebb lesz a távozó gáz. Ha karfiolt, tojást, vagy húsféléket eszünk, akkor jobb, ha találunk egy jól szellőző helyet. A hüvelyesekkel sem árt vigyázni, de annyira nem veszélyesek, mint az előbbiek.

© Fotó: Thinstock

Mennyi gázt termel egy ember egy nap?

Nagyjából fél litert, ami 14 durrantás eredménye. Nem semmi, nem igaz?

Ennek fényében felmerülhet a következő kérdés:

A férfiak többet szellentenek, mint a nők?

A nők nem szoktak ilyet, igazából cukorkaillatú szivárványt pukkantanak, igaz? Aha.

Dehogyis. Egyénenként változó az eregetés mértéke, de nincs különbség a nemek között. Az eltérés annyi, hogy a férfiak általában jobban felvállalják, sőt, esetenként elégedettebbek is a teljesítményükkel.

Veszélyes a szellentés visszatartása?

Erre nincs hivatalos válasz, viszont a történelem során sokáig úgy tartották, komoly gondokat okozhat, és az egészségre is ártalmas, ha nem engedjük ki időben a fáradt gőzt. Éppen ezért hozott Claudius császár is törvényt, hogy szabadon eregethessenek az összegyűlt emberek, nehogy bajuk essék a nagy illedelmességtől. Valójában viszont nincs bizonyíték arra, hogy bármi gondot okozna, esetleg némi hasfájást, felfúvódást, illetve a szellentés későbbre tolódását.

Hová tűnik a visszatartott szellentés?

Csodák nincsenek, aminek ki kell jönni, az ki is jön, stb. Magyarán, ne is reménykedjen, ki fog az jönni, legfeljebb azután, hogy elaludt. Amint ellazul a test, utat tör magának!

Meggyújtható a bélgáz?

De még mennyire! Talán azért mégis jobb lenne nem kipróbálni, mert a végbélnyílásunk mellett a körülöttünk és rajtunk lévő dolgok is lángra kaphatnak. Na meg különben is. Viszont, ha mégis erre adná a fejét, nem árt, ha tudja: kék és sárga lánggal ég a fing. A gyúlékonyságnak pedig a hidrogén és a metán tartalom az oka.

© Fotó: Illusztráció

Tényleg szellentenek a halottak?

A létezés csodája, nem igaz? Akármilyen morbid, bizony, a halál után is kiszökik, aminek ki kell. A hullamerevség beálltáig tehát a holtest is eregethet.

Ön szerint melyik állat termeli a legtöbb gázt?

Nem, nem a szarvasmarha. A termeszek! Hitte volna? Ez az apró állat önmagában nagyon kevés, mindössze fél mikorgramm metánt termel, na de, ha ezt a mennyiséget beszorozzuk a kis lények számával, akkor megdöbbentően nagy összeg jön ki. Tehát, a több millió tonnás metán termelésükkel bizony, a termeszek komolyan hozzájárulnak a globális felmelegedéshz.

© Fotó: hu.wikipedia.org/wiki/Termeszek

Mindenki szerint undorító?

Azt nem tudjuk, de azt igen, hogy Dél-Amerikában létezik a yanomami nevű indián törzs, akik köszöntésként használják a szellentést. Kínában pedig – csodálkoznánk is, ha nem lenne ilyen – professzionális fingszaglászóként is el lehet helyezkedni, mármint hivatalosan. És végül, egyes tanulmányok szerint a fing szaglászása jótékony hatással van az egészségünkre.