Mi értelme megtanulni a háromszög területét vagy a szénmonoxid képletét?

A statisztikai adatok több előnyt is mutatnak. Akinek magasabb az iskolai végzettsége, jobb munkákat kaphat, jobban fog keresni, magasabb életszínvonalon élhet. Egészségesebb lesz, mert jobban figyel magára, és tovább él. Tágabb lesz az ismeretségi köre, nagyobb az esélye, hogy boldogabb lesz az életben. Több előzetes tudással, mélyebben megismer más kultúrákat, de ugyanez igaz a szórakozás területére is.

Ezeket a pedagógiai intelmeket felnőttkorunkban átlátjuk, de mit mondjunk egy gyereknek?

Ugyanezt, akkor is, ha azonnal nem fogja fel, és legyint rá, mert megragad benne, és fokozatosan belátja. Türelmesen meg kell várni, hogy a hatás érvényesüljön.

Milyen hasznát látjuk, ha tudjuk, hogy a háromszög területét hogyan kell kiszámítani, hogy a szén-monoxidnak mi a kémiai képlete, vagy hogy a világűrben mi sötét anyag? Lehet, hogyha ezen nem gondolkodom, egyszerűbb lesz az életem.

Nagyon sok dolgot tudunk, aminek soha nem fogjuk a közvetlen hasznát venni. A tudásunknak ez a jóval nagyobb része. De a tudások rendszerré állnak össze. Megkérdezheti a gyerek, hogy minek kell neki megtanulnia Arany János verseit, de ezt egy jó magyartanárnak tudnia kell elmagyarázni. A látszólag haszontalan tudások hatnak az érzelmeinkre. Az persze állandó egyeztetés kérdése lenne, hogy mi kerüljön be a tananyagba, és mi kerüljön ki. A gyerekek érdeklődési területét is figyelembe kéne venni, mert félelmetes dolgokat képesek megtanulni, ha ezt eltaláljuk, akkor is, ha nem fogják hasznosítani az életben.

De miért tanulja meg a kénsav képletét?

Mert amikor tanulja, még nem lehet tudni, hogy mi lesz belőle. Az más kérdés, hogy ezt mikor kell a tananyagban elhelyezni, de az biztos, hogy a kémiai ismereteknek valamilyen rendszerét meg kell ismernie ahhoz, hogy később választani tudjon.

Afrika elmaratottabb országaiban a cél az volt, hogy megtanuljanak írni-olvasni. Jobb lesz az életük, ha fizikát és kémiát is tanulnak?

Ezt ott helyben kell eldönteni, de azt látjuk, hogy kétszáz éves időszakot nézve az emberiség műveltségének fejlődése együtt járt a gazdaság fejlődésével.