Mese nélkül nőnek fel a gyerekek

Eltűnik a családok életéből az esti mesélés? Sajnos a brit Littlewoods.com kereskedő cég tanulmánya erre utal. A szigetországban a hét év alatti gyerekek átlagosan hetente már csak háromszor élvezhetnek szülői mesélést, amely zömmel felolvasás. A szülők mindössze hét százaléka ül le minden este csemetéjük ágya mellé, hogy az álommanókat egy szép mesével hozza el kicsinyének.

Azok, akik sohasem mesélnek (a szülők 34 százaléka) mentségül arra hivatkoznak, hogy egyszerűen nincs idejük, vagy a nap végén már túl feszültek ahhoz, hogy Csipkerózsikáról sztorizzanak. Figyelemre méltó, hogy az egyáltalán nem mesélők háromnegyede ugyanakkor gyerekkorában részesült mesében.
A teljesebb képhez hozzátartozik, hogy a mai kisgyerekek fele már szívesebben tévézik vagy játszik számítógéppel, semmint Andersent hallgat – áll a cég tanulmányában.

A gyermekpszichológus szerint egyrészt a tanulmányokban, másrészt a nagybetűs életben is súlyos következményei lehetnek annak, ha egy gyermek életéből kimaradnak a mesélések. – A szülők többsége idő híján sajnos nagyon korán rászoktatja a gyereket a tévére, akik az ingergazdag műsorok után nem is fogják hiányolni az „egyhangú” meséket – mondta Királymezei Ágnes. A szakember azonban óvná a szülőket attól, hogy ne meséljenek a gyerekeknek akár fejből vagy könyvből.

– Az iskolai fogalmazásban, az irodalomtanulásban és a kreativitást igénylő dolgokban ezek a gyerekek mindenképpen hátrányban lesznek, sőt később felnőttként a mindennapi életben is megszenvedhetik a mesék hiányát – vélekedett a pszichológus.

Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő nagyon megdöbbent a hír hallatán. – Minálunk minden este, amikor a test elfáradt, de a lélek még nyújtózkodásra várt, vagy én, vagy a feleségem mesélt és mesél a gyerekeknek – mondta a Borsnak Berecz András. A népszerû mesemondónak négy gyermeke van. A két nagyobbik már 25 és 27 éves, míg a kisebbek 13 és 15 esztendősek.

Berecz András szerint való igaz, ha valakinek rossz napja volt, nehezen fog bele este a mesélésbe, ám ez egy olyan mágikus közeg lehet a szülő és a gyerek között, hogy egy idő után elfelejtődik minden gond és baj.

Gubás Gabi

Számomra a mesélés nem teher. A kétéves Anna lányom és a hatesztendős Attila fiam nemcsak a könyvből való meseolvasást szereti, hanem azt is, ha fejből találok ki nekik történeteket. Ilyenkor óhatatlanul beszélgetünk is és közben látom, hogy mi az, ami foglalkoztatja őket. Persze van olyan nap, amikor este nem mesélek, hanem énekelünk, amit ugyanúgy szeretnek. Nagyon szomorúnak tartom, ha egy szülő időhiány miatt nem mesél a gyermekeinek.

Geszti Péter

A legbizalmasabb viszony, ami a szülő és a gyermeke között létrejöhet, az a mesélés. Rendkívüli mértékben felerősíti a fantáziát. Én a kislányaim mellé akkor is odaülök, ha mesét néznek, mert így tudunk közben beszélgetni róla. Egyébként hetente többször mesélek nekik. Van, amikor könyvből – az általuk választott mesét –, és gyakran fejből is olyan témákról, amelyek éppen foglalkoztatják őket.

Például a környékünkön élő cicákról. Két éve volt egy médiauniós kampány Mesélj mindennap! címmel. Úgy vélem, a mese a legjobb gyerekszoba, így nagyon fontosnak tartom, hogy ne sikkadjon el a mindennapi rohanásban.