Mégsem vagyunk egyedül? Titokzatos jelek érkeztek egy távoli galaxisból

Ezúttal vajon tényleg az idegenek küldtek üzenetet a létezésükről?

A legtöbbünknek egész biztosan ez a kérdés fordul meg a fejében a szenzációs hír hallatán. A kínai óriás teleszkóp, amely a valaha épített legnagyobb és legérzékenyebb rádiós teleszkóp, titokzatos jeleket fogott be a Földtől mintegy hárommilliárd fényévnyi távolságra lévő forrásból. Ez szinte felfoghatatlan távolság. A műszer úgynevezett gyors rádiókitöréseket (Fast Radio Burst, FRB) észlelt, és gyakorlatilag évek óta érkeznek ezek a jelek. De miről is van szó pontosan?

500 méteres csővel figyelték

A gyors rádiókitörések a legfényesebb kitörések az univerzumban. Azért nevezik gyorsnak, mert a jeleik rövidek, alig néhány milliszekundumos rádióimpulzusok, a frekvenciájuk pe­dig egyre csökken. 

Ez arra utal, hogy mi­vel a jel több milliárd fényévet utazott a forrástól a Földig, ritkul is. A csillagászoknak azonban egyelőre fogalmuk sincs, mi lehet ezeknek a rádiókitöréseknek a forrása. Az is­métlődő észlelés azonban segíthet a fizikai működésük és eredetük megismerésében. A kínai tu­dósok egy na­gyon érzékeny műszert, egy fél kilométer átmérőjű, FAST nevű rádiótávcsövet szereltek a teleszkópra, ezzel figyelték meg
a kitörést. Az észlelés után a tudósok most egyeztetnek, feldolgozzák a jeleket – kö­zölték a Kínai Tudományos Akadémia Állami Csillagvizsgáló Intézetének kutatói.

Hét éve tudnak róla

A mostani jelenség a valaha észlelt legmagasabb számú kitörés, ami az „FRB121102” nevet kapta, egyáltalán nem véletlenül.

– Bár valóban nagy dolog, és a jelenség igazán különös, de lehetett rá számítani – mondta a hírre reagálva a Borsnak Kiss László csillagász. Mint magyarázta, ezt az elnevezés is mutatja: az „FRB121102”-ben a 12 az évszámot, vagyis 2012-t jelzi, a 1102 pedig azt, hogy abban az évben november 2-án érzékelték először a rádiókitörést. Magyarul, már hét éve tudnak róla a csillagászok.

– Ezt a kitörést úgy kell elképzelni a gyakorlatban, hogy a rádióban hirtelen el­kezd sípolni az ég egy helynél. Korábban azt gondolták, hogy ezek csillagrob­banások lehetnek, de aztán rájöttek, ez téves feltételezés. Most azt gondoljuk, hogy vá­rosnyi méretű atommagok, gyorsan forgó neutroncsillagok okozzák ezt az egészet – magyarázta a Borsnak a csillagász. Mint el­mondta, a jelenségről ta­valy azután számoltak be a legnagyobb presztízsű szaklapok, hogy a kanadaiak több ismétlődő kitörést fe­deztek fel. Akkor derült ki, hogy nem a csillagok szétrobbanása okozza a jelenséget. A legnevezetesebbet, a mostanit „nyerték meg” a kínaiak, fogalmazott Kiss László.

Magyar siker az első

Ugyan az „FRB121102” forrását nem sikerült még megtalálni, 2017-ben már sikerrel jártak egyszer a kutatók, köztük egy magyar szakember. Akkor si­került lokalizálni egy gyors rádiókitörés-forrást. Az eset azért vi­lág­szenzáció, mivel erre addig még nem volt példa. A ma­gyar résztvevő, Paragi Zsolt akkor nyilatkozott is a Borsnak.

– Ez lehetőséget adott ne­künk, hogy az égbolt ezen részét kiemelten figyeljük, várva egy új kitörésre. A pontos helymeghatározáshoz több rádióteleszkóp összehangolt működésére volt szükség, amelyek egymástól nagy távolságra helyezkednek el. Ez az én szakterületem is – magyarázta az akkor éppen Hollandiában dolgozó Paragi Zsolt.

– A kitörés helyén egy apró galaxist találtunk, aminek a távolságát hagyományos távcsővel meg lehetett határozni. Így sikerült elsőként komoly bizonyítékot találnunk arra, hogy ezek a különleges, gyors rádiókitörések nagyon távoli csillagvárosokból származnak – fejtette ki a tudós.