McCartney-hoz folyik a magyar zenészek pénze

Takáts Tamás arra buzdítja a zenészeket, hogy álljanak ki egymásért és a szerzői jogokért, mert a figyelmetlenségüknek szó szerint ára van.

– A digitális technika terjedésével manapság már nem a le­mez­eladások teszik ki a jogdíjak nagy részét, hanem a játszások, például az, amikor a szórakozóhelyek lemezlovasai vagy más zenekarok játsszák a dalainkat – mondta a Borsnak Takáts Ta­más.

– A zenés szórakozóhelyek minden esetben fizetnek jogdíjat, viszont ha nem adják le mellé az elhangzott dalok és szerzőik listáját, akkor átalányba folyik a befizetett összeg. Onnan pedig – mivel a szerzői jogvédő iroda egy nemzetközi szervezet – nemzetközi szinten osztják szét a pénzt a szerzők között meghatározott arányban.

Ez azt jelenti, hogy ha a Pocsolyába léptem című dalt lejátsszák egy buliban, de a szerzők nevét nem jelentik be az Artisjusnak, akkor a szerzői jogokból Paul McCartney-tól kezdve Presser Gáborig minden dalszerző részesül.

Takáts nem bánja, ha más ze­nekarok repertoárjában szerepelnek az általa szerzett dalok, sőt kifejezetten jólesik neki. Csu­pán annyit szeretne, hogy a szakma legyen körültekintő, a zenészek figyeljenek oda egymásra, hiszen nekik nem kerül pénzbe a figyelmesség: csak annyi lenne a dolguk, hogy leadják az általuk játszott szerzők nevét a szórakozóhelynek, hogy az to­vábbítsa az Artisjusnak.

– Amikor a Rolling Stones előtt lépett fel a Takáts Tamás Blues Band, akkor fél év múlva kaptam egy papírt. Nagyon aranyosak voltak Mick Jaggerék, leadták, hogy a többezres jegyeladás mellett elhangzott nóták közül négy darab a miénk volt. Így arányosan részesültünk a koncertjegyek be­vételéből, mert az jár a jogvédő rendszeren keresztül nekünk – mesélte Takáts.