Kizárták: Gretel tragédiája is kellett Csák Ibolya aranyérméhez

Bergmann tipikusan olyasvalaki volt, aki egyszerűen rossz csillagzat alatt született, emiatt sosem tudott igazán kiteljesedni választott pályáján. Gretel Bergmann 1914-ben látta meg a napvilágot Németországban, s atlétaként rendre jó eredményeket produkált. A 1930-as évek elején már látszott, hogy magasugróként a német csapat egyik vezéregyénisége lehet az 1936-os berlini olimpián. Egy hónappal a nyári játékok előtt például 160 centis ugrásával megdöntötte a német országos csúcsot.

A politika azonban közbeszólt. Adolf Hitler és a nemzetiszocialisták Németországában egyre erősebben izzott a zsidóellenesség, s ez Gretel Bergmannt is érintette. Megtiltották neki, hogy részt vegyen az olimpián, or­szágos rekordját pedig törölték. A helyére senkit sem nevezett a német csapat, csak két magasugrónővel vágtak neki a versenynek. Ám nemcsak ez okozott utólag felzúdulást, hanem az is, amikor kiderült: az egyikük, Dora Ratjen nem más, mint Heinrich Ratjen. Egy férfi, akit gyerekkorától nőként neveltek pont azért, hogy a másik nem sportversenyein jobban teljesíthessen.

A berlini olimpia ugyan összesítésben végül a Harmadik Birodalom elsöprő sikerét hozta, de több komoly fricskát is kaptak a nácik. Egyrészt ekkor hódította meg a sportvilágot az amerikai atléta, a színes bőrű Jesse Owens, és több zsidó származású sportoló is aranyérmet szerzett. Köztük lehetett volna Bergmann is, de távollétében a magyar Csák Ibolya győzőtt.

A német sportoló 1937-ben az Egyesült Államokba emigrált, és hazájában végül csak az 1990-es években rehabilitálták. Stadionokat és utcákat neveztek el róla, rekordját pedig visszaállították. New Yorkban halt meg kedden.