Kislánya miatt fedezték fel Kinga daganatát

Élete egyik legszebb napját tervezgette már előre 2016-ra fordulva Kocsis Kinga: po­cakjában megfogant egy apró élet. A most 27 éves anyuka feszülten, ámde rendkívül lelkesen és várakozóan tekintett előre a terhessége hónapjaira. Nem volt mitől félnie: addig makkegészséges volt, joggal gondolhatta, hogy az első babás mamik paráinál többről nem lesz majd szó nála sem a kilenc hónap alatt.

Az élet azonban gyorsan felülírta Kinga örömittas elképzeléseit: gyakorlatilag a semmiből érkezett a lesújtó hír. Kingánál a 12. terhességi héten kiderült, a bal petefészkében egy ciszta van, aminek a közepén egy kinövés is volt.

–  Az orvosok akkor még nem tudták megmondani, hogy jó- vagy rosszindulatú lehet-e. A 25. héten erős gör­cseim jelentkeztek, így beszállítottak Nagykanizsára a sürgősségi osztályra, onnan pedig átvittek Zalaegerszegre. Visszatartó infúziót kaptam, hogy ne induljon meg a szülés idejekorán. Végül a 28. héten elfolyt a magzatvizem. Az orvosok császármetszést alkalmaztak. A kislányom, Gombos Janka azonban szerencsére egészségesen jött a világra 2016. szeptember 13-án, 910 grammal és 36 centivel – emlékezik vissza Kinga.

A fiatal édesanya öröme azonban hamarosan ismét keserédessé vált, a cisztából vett szövettanból ugyanis kiderült: rosszindulatú a daganata. A bal petefészkét el kellett távolítani, és azonnal megkezdődött a kezelése. Kemoterápiát kapott, amiben a legfájóbb az volt a számára, hogy ki­hullott a gyönyörű, hosszú haja és a szempillája. Szerencsére a komoly fájdalmak elkerülték, csak az ízületei fájtak nagyon a kezdetekkor. Kinga azonban egy pillanatra sem adta fel, főként a kislánya tartotta benne az erőt, meg sem fordult a fejében, hogy elhagyja magát. Háromheti rendszerességgel kapott kezeléseket, amelyek 2016 októberétől 2017. január végéig tartottak. Ekkor újra szövettant vettek, és szerencsére már negatívak lettek az eredmények. Teljesen gyógyultnak azonban csak 5–6 év múlva nyilvánítják majd az orvosok, addig folyamatosan kontrollra kell járnia.

– Mindenkinek azt tanácsolom, hogy sose adja fel! Pozitívan kell hozzáállni, nincs olyan helyzet, amikor nincs remény. Azóta már a hajam is visszanőtt, egészen a hátam közepéig ér. Újabb kisbabát már nem szeretnék vállalni, mivel kockázatos lenne az egészségére nézve. Jankával azonban nagyon boldogok vagyunk, egy csoda az életünk. Szeptemberben már oviba megy, egy igazi kincs, akiért a legkilátástalanabb helyzetből is újra meggyógyulnék – mondja lelkesen az anyuka, akinek könnyen lehet, hogy Janka mentette meg az életét. Ha ugyanis az anyuka nem lett volna várandós, nem biztos, hogy nőgyógyásza időben észreveszi a daganatot, ha csak a rendes szűrővizsgálatokon találkoznak. Így, ahogy Janka az anyukájának, Kinga éppen a kislányának köszönheti mostani, boldog életüket.