Kirúgták, esetleg ön váltana? Itt vannak tanácsaink

A munkahelytől való végleges búcsú időnként szomorú lehet, rosszabb esetben azonban pereskedés is követheti. Nem beszélve arról, hogy van, aki végkielégítésre is számít, de ezt lehet, hogy valamilyen okból nem kapja meg. Dr. Rátkai Ildikó munkajogi ügyvéd segít eligazodni azokban a tévhitekben, melyek a felmondást övezik. 

1. Két írásbeli figyelmeztetés kell 

Ez a leggyakoribb tévhit az elbocsátás kapcsán. Ilyen előírás azonban sem a korábbi, sem a jelenlegi Munka Törvénykönyve nem tartalmaz. Sőt ugyanazt a bűnt, például késést, nem lehet kétszeresen értékelni. Vagyis, ha egyszer már figyelmeztették emiatt, akkor ugyanez nem lehet a felmondás indoka. Viszont a felmondásban utalhatnak előzményként a korábbi szabályszegésre. Annyi igaz ebből a tévhitből, hogy a felmondás indokának valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie, viszont arra semmilyen előírás nincs, amely kötelezően aláírná, hogy a munkavállalót hányszor kell figyelmeztetni    előtte.  

2. Amíg beteg vagyok, nem rúghatnak ki

Ez ma már nincs így. Korábban, 2012-ig volt egy ilyen szabály, a jelenlegi törvény azonban lehetővé teszi, hogy a betegség alatt is közölje a munkáltató a felmondását. Vagyis betegség alatt is elküldhetik, átadhatják ezt a dolgozónak, azonban a felmondási idő csak a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év elteltével kezdődik meg.

3. A kismamának minden további nélkül fel lehet mondani

Ez is egy tévhit. A kismama, ha a gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon van (gyeden, gyesen), felmondási tilalom alatt áll. Amennyiben a kismama a gyermek hároméves kora előtt visszatér, úgy van mód a munkaviszony megszüntetésére, de csak korlátozott mértékben. Ugyanez vonatkozik a gyermek há­roméves kora előtt az őt egyedül nevelő apukára is.

4. Közös megegyezéssel mondok fel 

A magyar jogban nincsen felmondás közös megegyezéssel: vagy felmondás van, vagy közös megegyezés. A munkaviszony háromféle módon szüntethető meg: közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással.

Ha a munkavállaló ír egy olyan nyilatkozatot, miszerint „felmondok, közös megegyezéssel”, két dolog történhet. Ha a munkáltató ezt elfogadja, és ezt írásban jelzi is a munkavállaló felé, akkor a munkaviszony megállapodással szűnik meg. Ha azonban a munkáltató nem tesz olyan nyilatkozatot, amely a közös megegyezés tényét alátámasztaná, úgy a munkavállalói „felmondás közös megegyezéssel” sima munkavállalói felmondásnak minősül. Ez azt is jelenti, hogy a felmondási idő elindult, amelyet a munkavállaló köteles ledolgozni.

5. Mindenkinek jár a végkielégítés

Ez sajnos tévhit. Ez a ledolgozott időtől függ, valamint a felmondás módjától. Ha a munkavállaló mond fel, úgy nem jár neki végkielégítés. Amennyiben a munkáltató küldi el a dolgozóját, akkor csak abban az esetben jár a végkielégítés, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, vagy ha a munkavállaló azért mond fel, mert munkaadója erre okot adott kötelezettségszegésével.

Ilyenkor 3 év után egy, 5 év után két, 10 év után három, 15 év után négy, 20 év után öt, 25 év után 6 havi fizetéssel megegyező összeg jár.

Nem minden esetben jár. Nem kap, a munkahely megszűnésekor nyugdíjjal rendelkező személy, akinek fegyelmi vétség miatt szűnik meg munkahelye és az sem, aki nem egészségügyi probléma miatt vált munkaképtelenné.