Nemcsak a szúnyogok pusztulnak el a – szakszóval – kémiai gyérítéskor, hanem közvetve madarak, halak, békák, denevérek is. Ez egyetlen megölt szúnyog mellett ráadásul ezer másik rovart is érint – nyilatkozta a napokban egy biológus és egy zoológus a Kisalföldnek. Márpedig ha kipusztulnak a szúnyogok, akkor a tápláléklánc is összeomolhat.
A kémiai szeres szúnyoggyérítés ellen van a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is. A múlt hónapban tették közzé weboldalukon aggályaikat. Szerintük a szúnyogok teljes kiirtása ökológiai katasztrófát okozna. Ahogy fogalmaznak: a szúnyogirtás jelenlegi gyakorlata súlyos környezet- és természetvédelmi kockázattal jár. Ezekről a kémiai szerekről, amik elvileg ártalmatlanok a gerincesekre, azon belül az emlősökre, sorra kiderül, hogy hosszú távon egészségkárosodást okoznak, akár az embernél is.
A katasztrófavédelem másképp látja. Hajdu Márton szóvivő a Borsnak azt mondta: nem győzik hangsúlyozni, hogy nem kiirtják a szúnyogokat, hanem csökkentik a számukat – az emberek érdekében. Ráadásul nem is mindenhol, csak a lakott vagy üdülőterületeken. Szántóföldekre, erdőkre nem mennek. Egyébként a katasztrófavédelem csupán koordinálja a feladatot, a munkát szakemberek és biológusok végzik, s kizárólag hazai és uniós engedélyekkel rendelkező anyagokat használnak.
– A deltametrin melegvérűekre, így emberekre, háziállatokra nem jelent kockázatot, ráadásul az alkalmazott dózis nagyon alacsony, 0,6–1 gramm hektáronként. A hatóanyag a kijuttatás után néhány óra alatt lebomlik. Amint hozzáér a szúnyoghoz, az elpusztul – magyarázta Hajdu, hozzátéve: biológiai módszert is alkalmaznak, ami azonban csak a szúnyoglárvákkal szemben hatásos. – Amire egyébként néhányan hivatkoznak, az egy 2006-ban készült tanulmány, s nem is a most használt anyagról szól, azt már nem alkalmazzák az egész unióban.
Van egy baktérium, ami olyan fehérjét termel, amely minden, vízben élő szúnyoglárvát elpusztít, de a szúnyogok emésztőrendszerét is tönkreteszi, ha a szervezetükbe jut a baktérium. Ezt a parttól számított egyméteres sávban juttatják a vízbe. Ez a módszer az, amit a katasztrófavédelem is alkalmaz, de egy biológus házaspár valamivel tovább is tudta fejleszteni. Annyit árultak el a Borsnak róla, hogy egy környezettudatos gyérítési módszer, aminek a része a kémiai helyett biológiai készítmény használata. Szegeden mintegy 6300 hektáron már alkalmazták, és bevált. A helyieknek nem kell percenként csapkodniuk magukat, alig van ugyanis szúnyog.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.