Ki dob össze a 11 milliárdot, hogy járjon a HÉV?

Tarlós István főpolgármester azt mondta, hogy Budapest a jövőben nem foglalkozik az agglomerációs közlekedés biztosításához szükséges pénz előteremtésével.

A BKV-nak plusz tizenegymilliárd kellene, mert ennyi veszteséget okoz a cégnek a Budapest környéki közlekedés.

A kudarccal végződött egyeztetés előzményeihez tartozik, hogy a parlament de­cem­ber közepén egy salátatörvényben módosította a fővárosi tömegközlekedés fi­nanszí­rozását. Ez a kerületek rovására több iparűzési adót hagy a fővárosnál. Miközben teljes a tanácstalanság, a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége szerint félreértelmezett a hír, miszerint megszűnik az agglomerációs tömegközlekedés.

A Bors összesen tizenkét érintett település önkormányzatát kereste meg, hogy megtudjuk, hogyan lehetne elkerülni a katasztrófát, vagyis az elővárosi tömegközlekedés leállását.

Érdemben mindössze négy település vezetője nyilatkozott.

– Mi nem izgulunk, mert valaki előbb-utóbb úgyis kifizeti a számlát – mondta Hadnagy Zsolt. Kistarcsa aljegyzője szerint nem új keletű a probléma.

– Eddig sosem volt fennakadás a közlekedésben, ezután sem lesz – szögezte le az aljegyző.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere biztosra veszi, hogy január 1-jén és utána is kimegy hozzájuk a HÉV.

– A települések közötti közlekedés megoldása az állam feladata. Az a több tízmilliárdos összeg, ami Tarlós úr szerint most hiányzik, messze meghaladja az önkormányzatok lehetőségét, tehát ezt mi nem is tudnánk összeadni.

A többi önkormányzatnál vagy nem akartak nyilatkozni, vagy már szabadságon voltak a vezetők, illetve több helyen igazgatási szünet volt szerdán.

Tököl polgármestere, Hoffmann Pál szerint Tarlós ötlete kidolgozatlan, míg Mogyoród vezetője, Paulovics Géza azt mondta: mivel a BKV-bérlet csak a város határáig érvényes, utána új jegyet kell venni, senki nem mondhatja, hogy a tizenkét település lakosai eddig nem szálltak be a költségekbe.