origo.hu
A magyar kultúra nagy barátja és bőkezű mecénása, német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy, Magyarország nádora, a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója felépíttette, ön pedig megveheti az alábbi 600 nm-es kúriát!
Alcsóton 2800 nm-es, parkosított telken eladó a 150 éve épült, 12 szobás kúria, melyet a fent említett Habsburg fő építtetett. Az ingatlan ára 150 millió forint.
A képen az alcsúti kastély és arborétum látható. Fotók az eladó kúriáról az ingatlanbazar.hu oldalán tekinthetők meg.
Az 1998-ban megkezdett, majd 2002-ben befejezett felújítási munkálatok magas színvonalra emelték a régi épület állapotát. Az ingatlan így 10 vendégszobából (háló+fürdő), társalgóból és egy 100 nm-es, különálló, 3 szobás privát lakrészből áll.
A kiszolgálást 2 konyha biztosítja a földszinten és az első szinten. A földszintihez egy baráti társaság leültetéséhez megfelelő nagyságú étkező is társul. A pihenést a megnyugtató Arborétumi séta után a földszinten elhelyezkedő Finn-szauna és jakuzzi biztosítja. A nagy méretű fedett terasz, melyről a gondozott kertben gyönyörködhetünk, menedéket nyújt a tűző nap és az eső ellen. A kertben, földbe vájt, régi borospince bújik meg.
És ha ez nem lenne elég, a közelben található Közép-Európa legszebb és legnagyobb golfpályája. Az ingatlan egyébként jelenleg panzióként üzemel.
De ki volt ez a József nádor?
A főherceg tizenhat éves korában járt először Pest-Budán, majd hamarosan megtanult magyarul. Ennek nyomán hamar megkedvelték Magyarországon. Helytartói kinevezése után egy évvel, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással megválasztották őt a Magyar Királyság nádorává, ami a király után a legmagasabb közjogi méltóságnak számított.
Neki köszönhetően kapott a börtönre ítélt Kazinczy Ferenc császári kegyelmet, de leginkább a város- és közlekedésfejlesztésért, valamint az MTA megalapításában játszott szerepéért emlékezhetünk rá jó szívvel. Felsorolni is nehéz, mi mindent hozott létre, mindenesetre Pest-Budán kívül volt még legalább egy helység, ahol nyoma máig látható.
Alcsútdoboz határában ugyanis kiépítette az alcsúti kastélyt, melyet Pollack Mihállyal együtt tervezett. Az alcsúti uradalomban mintagazdaságot rendezett be, s kastélya parkjában arborétumot, háromszáznál több ritka növényfajjal, amely ma is látogatható. Szolgálatába fogadta Tost József császári kertész három fiát, akik a Budai Királyi Vár, a Nádorkert (a mai Lágymányos területén, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között volt), a Margitsziget és az alcsúti kastély kertészeti munkáit irányították.
A főherceg tizenhat éves korában járt először Pest-Budán, majd hamarosan megtanult magyarul. Ennek nyomán hamar megkedvelték Magyarországon. Helytartói kinevezése után egy évvel, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással megválasztották őt a Magyar Királyság nádorává, ami a király után a legmagasabb közjogi méltóságnak számított.
Neki köszönhetően kapott a börtönre ítélt Kazinczy Ferenc császári kegyelmet, de leginkább a város- és közlekedésfejlesztésért, valamint az MTA megalapításában játszott szerepéért emlékezhetünk rá jó szívvel. Felsorolni is nehéz, mi mindent hozott létre, mindenesetre Pest-Budán kívül volt még legalább egy helység, ahol nyoma máig látható.
Alcsútdoboz határában ugyanis kiépítette az alcsúti kastélyt, melyet Pollack Mihállyal együtt tervezett. Az alcsúti uradalomban mintagazdaságot rendezett be, s kastélya parkjában arborétumot, háromszáznál több ritka növényfajjal, amely ma is látogatható. Szolgálatába fogadta Tost József császári kertész három fiát, akik a Budai Királyi Vár, a Nádorkert (a mai Lágymányos területén, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között volt), a Margitsziget és az alcsúti kastély kertészeti munkáit irányították.
Ez is érdekelhet
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
