Jogi kiskaput keres a béranyát fogadó nő

Annak a nőnek, aki nem tudja kihordani magzatát, csak dajkaanyától vagy béranyától születhet gyermeke. Magyarországon azonban mindkettő tiltott.
Annak a nőnek, aki nem tudja kihordani magzatát, csak dajkaanyától vagy béranyától születhet gyermeke. Magyarországon azonban mindkettő tiltott.
Tizenhárom éves álma teljesült annak a francia házaspárnak, amelynek ikrei születtek Ukrajnában. A gyerekeket béranya szülte meg, ám a hazavitelükkel jogi problémák adódtak. A szülők türelmetlenségükben megpróbálták átcsempészni a kicsiket a határon. Az ikrek jelenleg a munkácsi kórházban vannak. – A szülők meglátogatták a babákat, szívfacsaró volt a találkozás – mondta a Tényeknek Bíró Erzsébet főorvos. – Az anyuka és az apuka is zokogott. Elmondták, hogy tizenhárom évig sikertelenül próbálkoztak, ezért döntöttek a béranya mellett.

A béranyaság az EU-ban tiltott, Ukrajnában engedélyezik, Romániában nem büntetik. Az USA-ban és Indiában viszont rengeteg klinika vár béranyákat, ahol fel is készítik őket a szülésre. A dajkaanyaság különbözik a béranyaságtól: ebben az esetben a szülők hozzátartozója hordja ki a babát, szigorúan fizetség nélkül. A dajkaanyaság engedélyezett Hollandiában, Nagy-Britanniában és Belgiumban is. Magyarországon vannak jogi kiskapuk.

– Az 1997-es egészségügyi törvényben még benne volt a dajkaanyaság szabályozása, de a törvény hatálybalépése előtt az Országgyűlés kivette ezt a részt. 2002-ben ismét történt egy próbálkozás, amely a közeli hozzátartozóknak engedélyezte volna a dajkaterhességet, de ez nem lépett hatályba. A büntető törvénykönyvben nem esik szó a béranyaságról – mondta dr. Illés Blanka családjogász a Borsnak. – Ha a felek külföldön legálisan elvégeztetik a beavatkozást, és utána hazajönnek, nem vonhatóak Magyarországon felelősségre. Azonban a családi állás megváltoztatásának bűntettét követi el, „aki gyermeket más családba csempész”, amiért három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tehát az eljárás csak akkor legális, ha nyílt örökbefogadás történik: a genetikai szülők örökbe fogadják a béranyától a gyermeket – magyarázta a szakértő, hozzátéve: nemcsak a magyar jog, hanem az 1993-as hágai egyezmény is tiltja az ellenértékért történő örökbefogadást. – A saját baráti körömben, a negyvenes korosztályon is látom: mindent megtennének azért, hogy gyerekük lehessen. A dajkaanyaság elengedhetetlen, s én a béranyasággal is egyetértenék, ha meglenne a szigorú törvényi szabályozása – húzta alá Illés Blanka.

A béranyaság árát világszerte megkérik, általában 2,5-5 millió forint között vállalnak bérszülést. Fehér Gabriella pszichológus szerint van mit megfizetni: nyomot hagy a béranyaság a szülő nő lelkében.

– Mindig fennáll annak a veszélye, hogy a béranya annyira kötődni kezd, hogy nem tud lemondani a gyermekről. Erre számtalan példa volt már – mondja a pszichológusnő. – Nagyon nehéz egy ilyen terhességet és a szülést józan fejjel végigcsinálni. A nők próbálnak úgy hozzáállni, mintha csak átmenetileg vigyázná - nak más gyermekére. Egyfajta segítségként élik meg, úgy, mintha az egyik veséjét adná valaki oda egy arra rászorulónak. A kórházakban figyelnek rá, hogy a béranya ne lássa a babát, ne érintkezzen vele, és ne rakhassa a mellére. A bér - anyaság kényszer szülte megoldás, ami segítséget nyújthat a meddő nőknek.

– Annak az anyukának, aki nem tudja a gyereket kihordani, ez egy nagyon fontos dolog. De tapasztalatból tudom, hogy nem alakul ki ugyanaz a kötődés, mintha az ő méhében fejlődött volna ki a baba – magyarázza dr. Graskó Marianna gyermekorvos. – Például nem tud vele beszélgetni a terhesség alatt.

A magyar törvényekkel összeegyeztethetetlen bármiféle ellenszolgáltatás örökbefogadás esetén, márpedig nálunk csak adoptálással anyakönyvezik a gyermeket a vér szerinti szülőre, ha a babát más hordta ki, tudtuk meg a családügyekért is felelős államtitkárságon.

– Az ellenszolgáltatásért történő béranyaság számos etikai, jogi, gyermekvédelmi problémát vet fel – írták válaszukban. A kérdés szabályozása esetleg felmerülhet az új családjogi törvény megalkotása során.
S. D.–Hu. Zo.–Cs. R.