Jobban járunk, ha inkább elütjük a szarvast? - A Bors utánajárt

Kevés autós tudja kikerülni

A vezetéstechnikában jártas szakemberek és oktatók szerint jobban járunk, ha elgázoljuk az úton elénk vágtató vadat. A legtöbb esetben ugyanis már későn észleljük, hogy előttünk van; ha a lábát látjuk, már eldőlt: keresztezni fogja az utunkat. Ilyenkor általában az autósok két lehetőség közül választanak: balra húzzák a kormányt, ahol egy szembe jövővel karambolozhatnak, vagy jobbra, ahol pedig lehet árok, fa, kerítés is.

– A szakszerű kikerülési manőver lenne a legjobb választás ilyen helyzetben, hogy ne ütközzünk frontálisan. De mivel a sofőrök nagy része ezt nem tudja végrehajtani, nem marad más, mint a vészfékezés – reagált a Borsnak Kovács Attila, a Groupama Tanpálya vezetéstechnikai instruktora. – Ám a sofőrök 80 százaléka  ezt sem tudja jól kivitelezni. Az ütközés viszont még mindig kisebb sérülést okoz, mint egy rossz kikerülés.

A pereskedés nem célravezető 

Ha már megtörtént a baj, és elgázoltuk a vadat, a szabály szerint azonnal rendőrt kell hívni. Neki aztán hivatalból kötelessége értesíteni az illetékes vadásztársaságot, és jegyzőkönyvet kell felvenni az esetről.

– Elméletben a vadban okozott kár megtérítését a vadásztársaság is követelheti, de sokkal gyakoribb, hogy az autós akarja a kárát behajtani. Ebből aztán lehet pereskedés, de jobb a helyszínen megegyezni, mert a perek vége általában az, hogy viseli mindenki a saját kárát – számolt be tapasztalatairól Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa. Sok esetben el lehet kerülni a bíróságra járkálást, ha az autós eleve gondol az ilyen helyzetekre. Egy jó casco biztosítással ezek a költségek kivédhetők. A védegylet a jövőben azt is szeretné elérni, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás része legyen a vad elgázolásakor bekövetkező kár is, mert ez szolgálná minden érintett érdekét.

Sokan hisznek a vadriasztó sípban

Létezik persze a sokkal egyszerűbb megoldás, amire sokan esküsznek: a kis műanyag szerkezet az autó elejére erősítve, ami a menetszéltől a vadat elűző, sípoló hangot ad ki. Igaz, némelyek kételkednek a hatékonyságában, szerintük a párját kereső őzet nem nagyon zavarja meg.

A szakemberek szerint ennél fontosabb, hogy figyeljük a KRESZ-táblákat, ugyanis azokat valóban oda teszik ki, ahol gyakoribbak a vadgázolások. Ezekből 5500-6000 is van egy évben Magyarországon, és bár körülbelül 4000 esetben őzek az áldozatok, a szarvasok sokkal na­gyobb kárt okoznak.  

Kapcsolódó jegyzetünk itt olvasható.