Holdraszállás: Tévéből szurkolt az űrhajósoknak Farkas Bertalan

Kerek 50 éve, 1969. július 20-án – greenwichi idő szerint 20.17-kor – lépett ember először a Holdra. 

1.96 zacskó ürüléket hagytunk ott

Az űrhajó kabinjában már nem fért el a mosdó, ezért az embe­rek zacskókba végezték el a dolgukat, amiket aztán otthagytak. Még az űrkutatók sem tudták előre, pontosan hogyan fogják elvégezni a dolgukat az űrhajósok a súlytalanság állapotában. A zsákok mellett különböző eszközök, egy pár űrhajósbakancs, és két darab golflabda is van az égitesten.

2.Mérnökként nézte

Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan sem maradt le a történelmi pillanat élő közvetítéséről. Akkor még fiatal mérnökhallgatóként ünnepelte az eseményt, mire tíz évvel később első magyarként ő maga is kiléphetett a világűrbe. 

3.Nem is azt mondta

Mivel a Holdon nincs víz, sem szél, nincs semmi, ami módosíthatna a felszínén. A szakértők szerint ezért napjainkban szinte ugyanúgy néz ki, mint pár millió évvel ezelőtt. Pontosan emiatt Neil Armstrong lábnyoma állítólag a mai napig látszik a porban. Ám amikor kilépett, valójában nem azt mondta elsőként, hogy „kis lépés ez az emberiségnek, de óriási lépés nekünk”, hanem azt, hogy „itt olyan szürke minden”.

4.Elfogyott az üzemanyag

Amikor az egyik űrhajóból lelógó érzékelőpálca elérte a Hold talaját, a parancsnoknak, vagyis Armstrongnak ki kellett volna kapcsolnia a hajtóművet, azonban ez nem történt meg. Emiatt a tartályban összesen 20 másodpercre elég üzemanyag maradt.

5.Hot dogot ettek leszállás után

Neil Armstrong és Buzz Aldrin a leszállás utáni első étkezése egy-egy hot dog volt. Ezután körülbelül 2,5–3 órán keresztül készültek arra, hogy kilépjenek a felszínre, majd egy 2 óra 31 perces sétát tegyenek az égitesten.

6.Nyugalom Bázis

Az első holdraszállás pontos helyét a Hold-térképeken is jelölik. Ennek neve Statio Tranquillitatis, azaz Nyugalom Bázis. Három darab, nagyobb távcsővel is látható krátert is elneveztek, mindegyik egy élő űrhajósról kapta a nevét.

7.Fáradtság

Bár az első űrséta nem tartott sokáig, mielőtt a személyzet hazajöhetett volna, egy tízórás pihenésre küldte őket az irányítás. Erre azért volt szükség, mert a 3 fős személyzet szinte alig aludt valamit. A holdfelszíni alvás sem sikerült jól Armstrongnak, ezért már közel 40 órája ébren volt.

8.Karantén

Mivel még az emberiségnek ismeretlen volt a világűr, ezért meg volt annak a veszélye, hogy az űrhajósok valamilyen, eddig ismeretlen fertőzéssel térnek haza. 1969. július 24-én landoltak a Csendes-óceánban, azonban ekkor rögtön egy lakókonténerbe zárták őket. Aztán Houstonban egy egész, elzárt épületet kaptak, ahonnan a megfigyelések után augusztus 13-án engedték ki csak őket. Ekkor érintkezhettek először rendesen az emberekkel. 

9.Nem volt B tervük 

A holdraszállás legveszélyesebb része az volt, amikor a két űrhajósnak vissza kellett kapcsolódni a Hold körül keringő kompra. Ha ez nem sikerült volna, Armstrong és Aldrin visszament volna a Holdra,vagy éhen halnak, vagy önkezűleg vetnek véget az éle­tüknek, ugyanis a központ nem készült mentőakcióval. Az amerikai elnöknek a gratuláló beszéde mellett előre megírták azt is, amit az özvegyeknek kellett volna elmondania.

10.Folyamatosan távolodik

Minden évben körülbelül 3,8 centiméterrel távolabb van a Földtől a Hold. Most 348 ezer kilométerre van, azonban számítások szerint a keletkezésekor csak 20–25 ezer kilométerre volt.