Hétköznapi hős: Nem kerülhetnek most családhoz a tapsifülesek

Első nyusziját még Péter, az alapítvány kuratóriumi tagja is mondhatni tudatlanul vette magához.

– A barátnőmmel közös nyuszink elvesztése hozott össze a Nyúlmentőkkel. Bár akkor még a mostanihoz képest szinte semmit nem tudtam a nyulakról, és nagyon megviselt az akkori állat halála, ezért jelentkeztünk ideiglenes befogadónak.

2015-ben már hivatalosan is tagja lettem a csapatnak, és azóta közel ezer árva nyuszkónak találtunk együtt új családot.

Péter szerint az állatvédelmet rendszerint mindenki munka és család mellett végzi, afféle hobbiként. 

Ő például fagylaltkészítőként ke­resi a mindennapi kenyerét.

Szerencsére az átlagnál talán több időt tudok tölteni az álla­tokkal. Szeretem ezt csinálni, így nem élem meg teherként a rengeteg feladatot – mesélte vidáman Péter a Borsnak.

A Nyúlmentők is betartanak minden ajánlást, amit a koronavírus miatt kérnek az illetékes szervek. Így sajnos most nincs le­hetőség örökbefogadásra, mert náluk ez csak úgy lehetséges, ha a leendő új tulajdonos előbb megismeri a kiválasztott állatot, és ma­ga megy érte.

Igyekszünk kerülni az idegenekkel való kontaktust, jelenleg nem adunk örökbe állatot, és az orvosi rendelőbe is csak sürgős esetben megyünk. Azokat a műtéteket, amik várhatnak, mint például az ivartalanítás, inkább le­mondjuk. 

De közeledik a húsvét, és ilyenkor a nyulak – és sajnos nem csak a csoki vagy plüss változatok – főszerephez jutnak.

– A házi szaporítók már ugrásra készen várják, hogy a nagyméretű házi nyuszikat törpeként eladják egy felkészületlen családnak. Ezek aztán vagy az utcán végzik, vagy visszakerülnek a szaporítóhoz, akinek egyáltalán nem fontos az állat további sorsa. Szóval lelkileg készülünk a húsvéti „cunamira”. Mert sajnos hiába mondjuk el ezerszer, nem segít.

Sokan sajnos megint meg fogják venni a piacon a kisnyuszit, on­nantól pedig a jó ég tudja, hogy mi lesz szegénnyel – válik egy pillanatra borúlátóvá az állatvédő, de utána ismét vidáman foly­tatja.

Már szépen alakul az új nyusziházunk, és amint tehetjük, és lecseng a koronavírus-járvány, újra elindítjuk az örökbe­adá­sokat. Addig viszont nem fo­ga­dunk senkit, és mi is csak végszükség esetén indulunk útnak.